2010-ben 28 éves voltam, és mint minden meleg srác, éltem a mindennapi életemet: dolgoztam, eljártam szórakozni, sportolni a haveri társaságommal. Nem volt párkapcsolatom már jó ideje, csak amolyan alkalmi kapcsolatok: beszélgetés meg hasonlók. Szerettem volna már én is egy kapcsolatot, amiben boldog lehetek.
|
Mindig is volt bennem egy olyan belső indíttatás, hogy megosszam az emberekkel a gondolataimat, élményeimet, érzéseimet és meglátásomat. Most úgy döntöttem, hogy életem idáig legromantikusabb eseményét vetem papírra, mert így utólag visszagondolva – bár már akkor és ott is tudtam – tényleg olybá tűnik, mint holmi kis csöpögős lányregény. Pedig tényleg megtörtént. Velem.
Megismerkedtem egy sráccal, nem tudom pontosan, hogy mikor, valamikor március vagy április környékén, és elkezdtünk beszélgetni messzen. Az első lépések hamar mentek, én már eléggé kétségbeesetten kerestem valaki normálisat, és mint utóbb kiderült, ő is. Hamar megadtam a rendes id-m, ő meg a facebookját.
A Vándormások több napos túráján vettem részt májusban, évekkel ezelőtt. Kellemes tavaszi időnk volt, nagyokat túráztunk a dombok között. A szálláson hatan voltunk egy szobában, de az egyik srác inkább a zsúfoltság elől kiment a szabad ég alá aludni. Hajnalban tért vissza, mert másztak rajta a csigák...
Másfél éve, egy szép őszi estén történt.
Budapesten egy LMBT-rendezvényre érkeztem meg, ahol szinte mindenkit ismertem. Így egyből feltűnt Ő, aki új volt a társaságban. Ragyogó angyalarca és kíváncsi tekintete hamar magához vonzott. Csak ült a sarokban, amikor odamentem bemutatkozni. MV: Hogyan ismerkedtetek meg?
Laci: Mindketten ugyanabba a konditerembe jártunk a Rácz fürdőben. Nagyjából ugyanaz volt a baráti körünk, és bizony nem voltunk túlságosan szimpatikusak egymásnak! |
Igaz történetekKategóriák
All
Archívum
June 2023
|
RSS Feed