Teltek az évek, de neki változatlanul nem volt udvarlója egy se, pedig aranyos lány. Nekem persze voltak pasijaim, még ha nem is túl sok. Észrevettem rajta, hogy egyre elkeseredettebbé válik, mintha valami nagyon feszítené belülről. Aggódtam is, hogy még a végén kárt tesz magában, annyira maga alatt volt.
Eszembe jutott, hogy évekkel ezelőtt mit mondott, és amikor a Sziget Fesztiválon láttam az egyik sátorban a homoszexualitással kapcsolatos szóróanyagot, mindegyik fajta papírból vittem haza, otthon beraktam egy borítékba, és mindenféle kísérőlevél nélkül, feladó megnevezése nélkül postára adtam neki.
Utána egy héttel már abszolút felszabadultnak tűnt, és nagyon vidám volt. Azóta sokkal nyugodtabb, és kiegyensúlyozottabb a barátnőm, és a barátság is megmaradt. Persze én azóta se tettem semmiféle célzást a küldött anyagra...