Mikor a tanárnőt fölkértük egy „zömmel melegek által látogatott klubban tartandó előadásra”, egyből rázendített, hogy ő milyen szívesen jönne, hiszen ismer személyesen egy meleg párt, ráadásul még Emil is… Az mondjuk már több gondot okozott, hogy miről is fogja tartani az előadást: az általa fölajánlott témakörcsokorból kiválasztottuk a legködösebb címűt – Történelmi bűnbakok.
Igaz, még mi magunk se tudtuk eldönteni, hogy itt most egyes személyeket vagy csoportokat érintő bűnbakságról lesz-e szó. Mint az előadás folyamán kiderült, mindkettőre gondolt a tanárnő.
Az előző Pocok Klubról szóló beszámolót szokásos optimista módomon úgy zártam: „Ami pedig a létszámot illeti: a következő előadónkkal, Ormos Máriával majd kompenzálunk!” Igazam lett (mint mindig). Csak úgy özönlött a nép – bár valószínűleg csak azért jöttek el ennyien, mert a versenyzők felének dunsztja se volt a programról, tudniillik valamilyen varázslatos technikai malőr folytán többünk se kapott hírlevelet. Pedig olyan szép új dizájnt kreáltunk neki, már képek is vannak benne meg anyámtyúkja...
Tekintélyes mennyiségű tömegnek tekintélyes mennyiségű információ dukál: Ormos Mária szellemes megjegyzésekkel tarkított előadását a bűnbak szó eredetével kezdte (az ótestamentumi zsidók egy bakot kiküldenek a sivatagba, mondván, hogy az magával rántja bűneiket), kitért pár személyes bűnbakra (pl. Szerencsés Imre és Jud Süss, akik hatalmasok kegyeltjei voltak, de miután a hatalmasok elbuktak, a nép ellenük fordult zsidó származásuk miatt), majd szót ejtett a XX. század bűnbakjairól is (zsidóüldözések, holocaust és egyebek). Noha lényeges mennyiségű zsidó vér csörgedezik ereimben, már én is sokalltam kissé a non-stop szegényzsidókozást. (Bár lehet, hogy rosszul élem meg a zsidóságomat, és most sem Kárpátiát, hanem pölö Harel Skaatot kéne hallgatnom… vagy Dana Internationalt, ha már egy buziportálon tartózkodunk. Mondjuk a Harel gyerek is gyanús…) Elhiszem, hogy pocsék zsidónak lenni, de erősen kételkedem abban, hogy egy kétórás előadásban ne lehetett volna más társaságokról is szót ejteni (pl. arabok = terroristák, nők = boszorkányok, melegek = pedofilok és így tovább). Illetve jobban belegondolva a boszorkányokról volt szó kábé két mondat erejéig.
De hogy ne csak az én szubjektív valóságomat közvetítsem, hadd tükrözzek pár véleményt másoktól is: "Strigulázni kellett volna, hogy hányszor hangzott el a zsidó szó”, „Azt hittem, az érettségi után több töriórára nem kell beülnöm”, „Elképesztő, hogy ez a Heller Ágnes még nyolcvan évesen is ilyen friss!” Et cétera.
Elismerem, az előző bekezdés alapján esetleg azt a következtetést lehetne levonni, hogy nem tetszett Ormos Mária előadása: de ez tévedés! Nem ez volt az első előadása, amin jelen voltam – és nem is az utolsó, ha rajtam múlik. Ormos Máriából sugárzik az értelem, abban megfürdőzni érdem.
Nem én vagyok az egyedüli, akit elbűvölt a tanárnő – többen az előadás után még odamentek hozzá filozofálni, volt olyan, aki könyvét íratta alá vele, és végül – de nem utolsósorban – egy kedves pár még azt is fölajánlotta a vendégnek, hogy hazaviszi őt kocsin.
S ha netán nem lenne elegünk okos(kodó) emberekből, következő vendégünk nem más, mint minden liberális és konzervatív rémálma, Tamás „Odamondó” Gáspár „Rettenthetetlen” Miklós. (Én viszem az ajánlócédulámat és aláíratom vele.)
Az előző Pocok Klubról szóló beszámolót szokásos optimista módomon úgy zártam: „Ami pedig a létszámot illeti: a következő előadónkkal, Ormos Máriával majd kompenzálunk!” Igazam lett (mint mindig). Csak úgy özönlött a nép – bár valószínűleg csak azért jöttek el ennyien, mert a versenyzők felének dunsztja se volt a programról, tudniillik valamilyen varázslatos technikai malőr folytán többünk se kapott hírlevelet. Pedig olyan szép új dizájnt kreáltunk neki, már képek is vannak benne meg anyámtyúkja...
Tekintélyes mennyiségű tömegnek tekintélyes mennyiségű információ dukál: Ormos Mária szellemes megjegyzésekkel tarkított előadását a bűnbak szó eredetével kezdte (az ótestamentumi zsidók egy bakot kiküldenek a sivatagba, mondván, hogy az magával rántja bűneiket), kitért pár személyes bűnbakra (pl. Szerencsés Imre és Jud Süss, akik hatalmasok kegyeltjei voltak, de miután a hatalmasok elbuktak, a nép ellenük fordult zsidó származásuk miatt), majd szót ejtett a XX. század bűnbakjairól is (zsidóüldözések, holocaust és egyebek). Noha lényeges mennyiségű zsidó vér csörgedezik ereimben, már én is sokalltam kissé a non-stop szegényzsidókozást. (Bár lehet, hogy rosszul élem meg a zsidóságomat, és most sem Kárpátiát, hanem pölö Harel Skaatot kéne hallgatnom… vagy Dana Internationalt, ha már egy buziportálon tartózkodunk. Mondjuk a Harel gyerek is gyanús…) Elhiszem, hogy pocsék zsidónak lenni, de erősen kételkedem abban, hogy egy kétórás előadásban ne lehetett volna más társaságokról is szót ejteni (pl. arabok = terroristák, nők = boszorkányok, melegek = pedofilok és így tovább). Illetve jobban belegondolva a boszorkányokról volt szó kábé két mondat erejéig.
De hogy ne csak az én szubjektív valóságomat közvetítsem, hadd tükrözzek pár véleményt másoktól is: "Strigulázni kellett volna, hogy hányszor hangzott el a zsidó szó”, „Azt hittem, az érettségi után több töriórára nem kell beülnöm”, „Elképesztő, hogy ez a Heller Ágnes még nyolcvan évesen is ilyen friss!” Et cétera.
Elismerem, az előző bekezdés alapján esetleg azt a következtetést lehetne levonni, hogy nem tetszett Ormos Mária előadása: de ez tévedés! Nem ez volt az első előadása, amin jelen voltam – és nem is az utolsó, ha rajtam múlik. Ormos Máriából sugárzik az értelem, abban megfürdőzni érdem.
Nem én vagyok az egyedüli, akit elbűvölt a tanárnő – többen az előadás után még odamentek hozzá filozofálni, volt olyan, aki könyvét íratta alá vele, és végül – de nem utolsósorban – egy kedves pár még azt is fölajánlotta a vendégnek, hogy hazaviszi őt kocsin.
S ha netán nem lenne elegünk okos(kodó) emberekből, következő vendégünk nem más, mint minden liberális és konzervatív rémálma, Tamás „Odamondó” Gáspár „Rettenthetetlen” Miklós. (Én viszem az ajánlócédulámat és aláíratom vele.)
RSS Feed