Lehet nagy hó, zúgó vihar, kurva hideg (és nem túl izgalmasnak ígérkező program) stb., de a Pocok Klub közönségét semmi sem tántoríthatja el. 2010. január 30-án két pocok ajánlására a Védegylet, Greenpeace és még több más naiv idealistákból álló civil szervezet által propagált A hülyeség kora című angol dokumentumfilmet vetítettük – mi tagadás: szerény elvárásokkal.
Mégis: ahogy telt az idő, úgy telt egyre meg a Klub előtere. Hála részben az ingyen osztogatott teának (ha már egyszer eljöttek a drágák eme ítéletidőben, egy bögre teát csak megérdemelnek), mindannyian hamar kihevertük az átázott cipőink okozta lelki traumát.
S kezdődött a film. Jóllehet, néha kicsit szájbarágós a mű – és lássuk be: enyhén szólva pesszimista hangulatúra sikeredett -, élvezetes darab. Külön kiemelném a rajzfilm-betéteket, amiket, garantálom, nemcsak a magamfajta képzőművészetek iránt fogékony emberkék élveztek nagyon.
The end. A filmnek, de nem az estnek: utána fogtuk székeinket, körbeültünk, és laza másfél órán át a filmről és az általa fölvetett témákról beszélgettünk. (Tény, ez részben annak tudható be, hogy a Védegylet munkatársai megkértek minket, hogy szöveges beszámolót küldjünk nekik a közönség filmmel kapcsolatos gondolatairól. Őszintén szólva ezt az irományt is a tárgyalt beszámoló alapján írom: de semmi gond, nem kell plágiumot kiáltani, azt is én hoztam tető alá.) A társaságban volt többek között környezetvédelmi mérnök, fizikus, biológus és egy környezetvédelemmel foglalkozó cég kreatív igazgatója is: adott volt a szakértelem, a magamfajta lelkes laikusok teljes megelégedésére. A „hogy tetszett a film” kérdésre egyöntetűen pozitív válaszokat kaptunk, a „te mit teszel a klímaváltozás ellen” kérdésre a filozófiai eszmefuttatások mellett a következő gyakorlatias javaslatokkal álltunk elő:
- vezetők példamutatása (pl.: Ha Gordonka biciklivel menne a Parlamentbe, mi is bicajoznánk a munkahelyünkre)
- zöld aktivizmus
- napenergia, szelektív hulladékgyűjtés
- kétoldalú nyomtatás, energiatakarékos izzók, számítógépek és egyéb kütyük nem stand-by állapotban való meghagyása, működő termékek le nem cserélése, PET palackok visszaváltása, ruhacsere gyakoriságának minimalizálása, zokni-stoppolás stb. (Bár a "Ki tud zoknit stoppolni?" kérdésre a közönségből össz-vissz egy válasz érkezett: "Anyukám.")
Az est jó hangulatban telt, alig volt olyan résztvevő, aki ne szólt volna hozzá a témához. Mindehhez kiváló alapot biztosított A hülyeség kora című film.
Folyt. köv. februárban!
S kezdődött a film. Jóllehet, néha kicsit szájbarágós a mű – és lássuk be: enyhén szólva pesszimista hangulatúra sikeredett -, élvezetes darab. Külön kiemelném a rajzfilm-betéteket, amiket, garantálom, nemcsak a magamfajta képzőművészetek iránt fogékony emberkék élveztek nagyon.
The end. A filmnek, de nem az estnek: utána fogtuk székeinket, körbeültünk, és laza másfél órán át a filmről és az általa fölvetett témákról beszélgettünk. (Tény, ez részben annak tudható be, hogy a Védegylet munkatársai megkértek minket, hogy szöveges beszámolót küldjünk nekik a közönség filmmel kapcsolatos gondolatairól. Őszintén szólva ezt az irományt is a tárgyalt beszámoló alapján írom: de semmi gond, nem kell plágiumot kiáltani, azt is én hoztam tető alá.) A társaságban volt többek között környezetvédelmi mérnök, fizikus, biológus és egy környezetvédelemmel foglalkozó cég kreatív igazgatója is: adott volt a szakértelem, a magamfajta lelkes laikusok teljes megelégedésére. A „hogy tetszett a film” kérdésre egyöntetűen pozitív válaszokat kaptunk, a „te mit teszel a klímaváltozás ellen” kérdésre a filozófiai eszmefuttatások mellett a következő gyakorlatias javaslatokkal álltunk elő:
- vezetők példamutatása (pl.: Ha Gordonka biciklivel menne a Parlamentbe, mi is bicajoznánk a munkahelyünkre)
- zöld aktivizmus
- napenergia, szelektív hulladékgyűjtés
- kétoldalú nyomtatás, energiatakarékos izzók, számítógépek és egyéb kütyük nem stand-by állapotban való meghagyása, működő termékek le nem cserélése, PET palackok visszaváltása, ruhacsere gyakoriságának minimalizálása, zokni-stoppolás stb. (Bár a "Ki tud zoknit stoppolni?" kérdésre a közönségből össz-vissz egy válasz érkezett: "Anyukám.")
Az est jó hangulatban telt, alig volt olyan résztvevő, aki ne szólt volna hozzá a témához. Mindehhez kiváló alapot biztosított A hülyeség kora című film.
Folyt. köv. februárban!
RSS Feed