Sziasztok! Ezúton én is szeretném elmesélni a történetem.
22 éves Heves megyei lány vagyok. Elég érdekesen indultak a dolgok nálam, mindig fiú barátaim voltak, mindig fociztunk meg velük lógtam. Általános iskola 7. osztályában lettem figyelmes egy lányra, aki eléggé megtetszett.
22 éves Heves megyei lány vagyok. Elég érdekesen indultak a dolgok nálam, mindig fiú barátaim voltak, mindig fociztunk meg velük lógtam. Általános iskola 7. osztályában lettem figyelmes egy lányra, aki eléggé megtetszett.
Elég furcsán éreztem magam, ha rá gondoltam. Ő egy évvel idősebb volt nálam. Aztán valahogy elfojtottam magamban ezt az érzést, és ahogy bekerültem szakközépiskolába, újra felcsillant a szemem, mikor megláttam, hogy egy suliba járunk. Elkezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy vonzódik a lányokhoz. Egyre jobban érdekelt, majd egyszer megcsókoltam fociedzésen – kíváncsi voltam, milyen lehet egy lánnyal... Aztán mondogattam magamban, hogy én nem vagyok leszbikus, sem biszex, de a baráti körömben egy idő után felvállaltam magam, főleg, hogy több ember is úgy viszonyult hozzá, hogy kipróbálná, tudni akarja milyen ez. Olyan emberrel nem nagyon találkoztam, aki ne fogadta volna el ezt az egészet.
Az otthoni felvállalásom két éve volt, mikor lett egy igen csinos barátnőm, és kaptam tőle egy gravírozott képet kettőnkről, „Szeretlek” felirattal. Gondoltam, azért is kirakom, hogy könnyebb legyen itthon, de mikor anyám megtalálta, rettenetesen kiakadt. Mondtam neki, hogy beszélgessünk el erről. Elmondtam neki, hogy kapcsolatom van ezzel a lánnyal, és hogy az ő szívének hogy könnyebb legyen, azt mondtam, biszexuális vagyok, de főleg lányokhoz vonzódom. Ezt nem tudta feldolgozni, és elkezdett inni... Azóta sem említem neki az ilyen dolgaimat. Vigyázok rá, mert tudom, hogy olyan lépést tenne meg, ami az életébe kerülne. Tudja, hogy a baráti társaságom meleg, sokat vannak itt vele, de én mindig keresek egy álbarátot magamnak, hogy megnyugtassam anyám lelkét...
Így hát elég érdekes a történetem… A heteró barátok tudják, elfogadják teljes mértékben, nyíltan beszélgetek erről emberekkel, főleg olyanokkal, akik nem vállalhatják fel... Nehéz lépés volt nekem is felvállalnom, de továbbra is el kellett titkolnom.
Hát, ez lenne az én történetem... Örülök azoknak, akik sikeresen fel tudták vállalni, és a szülei is elfogadták! Sajnos nekem nincs ilyen jó helyzetem, ettől függetlenül viszont titokban megoldom a dolgokat...
Az otthoni felvállalásom két éve volt, mikor lett egy igen csinos barátnőm, és kaptam tőle egy gravírozott képet kettőnkről, „Szeretlek” felirattal. Gondoltam, azért is kirakom, hogy könnyebb legyen itthon, de mikor anyám megtalálta, rettenetesen kiakadt. Mondtam neki, hogy beszélgessünk el erről. Elmondtam neki, hogy kapcsolatom van ezzel a lánnyal, és hogy az ő szívének hogy könnyebb legyen, azt mondtam, biszexuális vagyok, de főleg lányokhoz vonzódom. Ezt nem tudta feldolgozni, és elkezdett inni... Azóta sem említem neki az ilyen dolgaimat. Vigyázok rá, mert tudom, hogy olyan lépést tenne meg, ami az életébe kerülne. Tudja, hogy a baráti társaságom meleg, sokat vannak itt vele, de én mindig keresek egy álbarátot magamnak, hogy megnyugtassam anyám lelkét...
Így hát elég érdekes a történetem… A heteró barátok tudják, elfogadják teljes mértékben, nyíltan beszélgetek erről emberekkel, főleg olyanokkal, akik nem vállalhatják fel... Nehéz lépés volt nekem is felvállalnom, de továbbra is el kellett titkolnom.
Hát, ez lenne az én történetem... Örülök azoknak, akik sikeresen fel tudták vállalni, és a szülei is elfogadták! Sajnos nekem nincs ilyen jó helyzetem, ettől függetlenül viszont titokban megoldom a dolgokat...
RSS Feed