Röhm, Ernst
Az egyik legbefolyásosabb náci politikus, a hírhedtté vált SA (Sturmabteilung) vezér. Sokáig Hitler bizalmas barátai közé tartozott, azonban 1934-ben a Führer ellene fordult. A hosszú kések éjszakáján több SA-vezetővel együtt Röhm is gyilkosság áldozata lett.
1887. november 28-án Münchenben született bajor kispolgári családban Ernst Röhm, a náci párt fegyveres szervezetének, az SA-nak (Sturmabteilung = rohamosztag) hírhedtté vált vezére. Szüleinek: Julius Röhm vasúti igazgatónak és feleségének, Emilie Baltheiser-nek harmadik gyermeke volt. Felcseperedve, a müncheni Maximilians-Gymnasium elvégzése után 1906-ban belépett a német hadseregbe, a 10. bajor gyalogsági regiment-ben ("Prinz Ludwig"), s vakmerő katonaként harcolt az első világháborúban a lotharingiai hadszíntéren, a 13. Regimentben, és kapitánnyá ois kinevezték. A háború után nacionalista szervezetek tagja lett, többek között 1918-tól a Franz Ritter von Epp vezette Freikorps nevű félkatonai alakulatnak Münchenben. 1919-ben alakulatával részt vett a Bajor Tanácsköztársaság vérbe folytásában. 1920-ban csatlakozott az akkor még Szocialista Német Munkás Párt névre hallgató szervezthez, melynek vezetését hamarosan Hitler vette át, és a pártot Nemzetiszocialsita Német Munkás Párttá (NSDAP) nevezte át. Eleinte az ún. "Vasököl" (Eisernerfaust)-ban tevékenykedett, majd közreműködött az SA megszervezésében, miközben tovább is hadseregben tevékenykedett, mnit vezérkari tiszt.
Az 1920-as évek elején ismerkedett meg a fanatizmusáról ismert Adolf Hitlerrel. Bizalmas barátságba kerültek. 1923 .november 9-én részt vett a müncheni sörpuccsban, vagyis az NSDAP meglehetősen amatőr módon megszervezett hatalomátvételi kísérletében, meylért 15 hónap börtönre ítélték, ám végül ezt nem kellet leülnie. A Reichswehr egyenruháját azonban le kellett vetnie. Egy ideig mérnökként dolgozott, s mellette tevékenykedettaz SA-ban. 1925 áprilisában a megszokottnál is hevesebben összevitatkoztak Hitlerrel. Másnap Röhm lemondott az SA-ban betöltött vezetői pozíciójáról, viszont a távozása és a konfliktusai ellenére a háttérből továbbra is segítette a náci pártot és annak fegyveres szervezetét. 1929-ben viszont kiképzőtiszti megbízatást kapott a bolíviai kormánytól, amit örömmel el is vállalt.
Időközben az SA tagjainak száma és kiképzésük színvonala csökkent, ezért Hitler kénytelen volt Röhmöt visszahívni, és 1931. január 5-én az SA vezérkari főnökévé (Oberste SA-Führer) kinevezni. Ekkor kezdődött meg Röhm politikai karrierjének felfelé ívelése. Tevékenységének köszönhetően az SA létszáma hamarosan félmilliósra duzzadt.
Mint az SA vezetője, széles körben ismert volt Röhm melegsége. Vezetőként valósággal feltöltötte melegekkel az SA-t, olyan fontos, szintén meleg férfiak vették körül az SA-ban, mint Edmund Heines (1897-1934; ő is a hosszú kések éjszakája áldozata lett). A pletykák szerint viszonyuk is volt, s Röhm többek között intim viszonyt ápolt a biszexuális Karl Ernst-tel is, akit a berlini melegbárokban Frau Röhrbein-ként is emlegettek (mivel Paul Röhrbein-nal is volt viszonya)Az SA fontos szerepet vállalt az utcai harcokban, melyet a nácik a kommunistákkal (Vörös Front)folytattak.
Röhm pillanatok alatt ütőképes, kiválóan képzett, jól felszerelt rohamosztagot szervezett. Hitler minden fontosabb fellépésén mellette állt; úgy tűnt, szoros kapocs fűzi őket össze: ő volt az egyetlen, aki Adolf-nak szólíthatta Hitlert. Többek között ezért is volt meglepő, hogy a közismerten homoszexuális Röhm politikai tisztogatások áldozatává vált. 1933 márciusában - tehát Hitler hatalomra jutása után nem sokkal - Bajorországkülönleges megbízatású állami biztosává, majd háromneyged évvel később birodalmi tárca nélküli miniszterré nevezte ki Hitler.
1934. június 30-án került sor Hitlerren kívül Himmler, Göring és Heydrich kezdeményezésére a hosszú kések éjszakájára, mely során elfogták a Rajna-vidéken (Bad Wiessee) tartózkodó SA vezérkarát. Az SS-különítmények (Leibstandarte és az SS-Totenkopfverbände) felkutatták éjszaka álmukból verték fel a barnainges vezetőket és teherautókkal Münchenbe szállították őket. Hitler mindenkit kivégzőosztag elé állítatott, egyedül Ernst Röhmmel szemben gyakorolt kegyet: neki megengedte, hogy önkezűleg vessen véget életének. Miután Röhm erre nem volt hajlandó, néhány nappal később, július 2-án a Stadelheim Börtönben lévő zárkájában végeztek vele: Theodor Eicke lelőtte. Az ambiciózus politikus Wehrmachtról dédelgetett álmai sohasem valósulhattak meg. Egyes történészek, mint például Lothar Machtan azt állítja, hogy maga Hitler is homoszexuális volt, és Ernst Röhm megpróbálta megzsarolni Hitlert, hogy leleplezi. Szerinte ez állt a gyilkosság hátterében. Röhm a müncheni Westfriedhoban van eltemetve.
Válogatott irodalom:
Gallo, Max: A gyilkosok éjszakája. Árkádia Kiadó, Budapest, 1986.
Hollósi Tibor: Hosszú kések éjszakája. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977.
http://en.wikipedia.org/wiki/Ernst_R%C3%B6hm
http://ma.hu/tart/rcikk/h/0/135303/1
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=48
http://www.glbtq.com/social-sciences/rohm_e.html
http://www.dhm.de/lemo/html/biografien/RoehmErnst/index.html
1887. november 28-án Münchenben született bajor kispolgári családban Ernst Röhm, a náci párt fegyveres szervezetének, az SA-nak (Sturmabteilung = rohamosztag) hírhedtté vált vezére. Szüleinek: Julius Röhm vasúti igazgatónak és feleségének, Emilie Baltheiser-nek harmadik gyermeke volt. Felcseperedve, a müncheni Maximilians-Gymnasium elvégzése után 1906-ban belépett a német hadseregbe, a 10. bajor gyalogsági regiment-ben ("Prinz Ludwig"), s vakmerő katonaként harcolt az első világháborúban a lotharingiai hadszíntéren, a 13. Regimentben, és kapitánnyá ois kinevezték. A háború után nacionalista szervezetek tagja lett, többek között 1918-tól a Franz Ritter von Epp vezette Freikorps nevű félkatonai alakulatnak Münchenben. 1919-ben alakulatával részt vett a Bajor Tanácsköztársaság vérbe folytásában. 1920-ban csatlakozott az akkor még Szocialista Német Munkás Párt névre hallgató szervezthez, melynek vezetését hamarosan Hitler vette át, és a pártot Nemzetiszocialsita Német Munkás Párttá (NSDAP) nevezte át. Eleinte az ún. "Vasököl" (Eisernerfaust)-ban tevékenykedett, majd közreműködött az SA megszervezésében, miközben tovább is hadseregben tevékenykedett, mnit vezérkari tiszt.
Az 1920-as évek elején ismerkedett meg a fanatizmusáról ismert Adolf Hitlerrel. Bizalmas barátságba kerültek. 1923 .november 9-én részt vett a müncheni sörpuccsban, vagyis az NSDAP meglehetősen amatőr módon megszervezett hatalomátvételi kísérletében, meylért 15 hónap börtönre ítélték, ám végül ezt nem kellet leülnie. A Reichswehr egyenruháját azonban le kellett vetnie. Egy ideig mérnökként dolgozott, s mellette tevékenykedettaz SA-ban. 1925 áprilisában a megszokottnál is hevesebben összevitatkoztak Hitlerrel. Másnap Röhm lemondott az SA-ban betöltött vezetői pozíciójáról, viszont a távozása és a konfliktusai ellenére a háttérből továbbra is segítette a náci pártot és annak fegyveres szervezetét. 1929-ben viszont kiképzőtiszti megbízatást kapott a bolíviai kormánytól, amit örömmel el is vállalt.
Időközben az SA tagjainak száma és kiképzésük színvonala csökkent, ezért Hitler kénytelen volt Röhmöt visszahívni, és 1931. január 5-én az SA vezérkari főnökévé (Oberste SA-Führer) kinevezni. Ekkor kezdődött meg Röhm politikai karrierjének felfelé ívelése. Tevékenységének köszönhetően az SA létszáma hamarosan félmilliósra duzzadt.
Mint az SA vezetője, széles körben ismert volt Röhm melegsége. Vezetőként valósággal feltöltötte melegekkel az SA-t, olyan fontos, szintén meleg férfiak vették körül az SA-ban, mint Edmund Heines (1897-1934; ő is a hosszú kések éjszakája áldozata lett). A pletykák szerint viszonyuk is volt, s Röhm többek között intim viszonyt ápolt a biszexuális Karl Ernst-tel is, akit a berlini melegbárokban Frau Röhrbein-ként is emlegettek (mivel Paul Röhrbein-nal is volt viszonya)Az SA fontos szerepet vállalt az utcai harcokban, melyet a nácik a kommunistákkal (Vörös Front)folytattak.
Röhm pillanatok alatt ütőképes, kiválóan képzett, jól felszerelt rohamosztagot szervezett. Hitler minden fontosabb fellépésén mellette állt; úgy tűnt, szoros kapocs fűzi őket össze: ő volt az egyetlen, aki Adolf-nak szólíthatta Hitlert. Többek között ezért is volt meglepő, hogy a közismerten homoszexuális Röhm politikai tisztogatások áldozatává vált. 1933 márciusában - tehát Hitler hatalomra jutása után nem sokkal - Bajorországkülönleges megbízatású állami biztosává, majd háromneyged évvel később birodalmi tárca nélküli miniszterré nevezte ki Hitler.
1934. június 30-án került sor Hitlerren kívül Himmler, Göring és Heydrich kezdeményezésére a hosszú kések éjszakájára, mely során elfogták a Rajna-vidéken (Bad Wiessee) tartózkodó SA vezérkarát. Az SS-különítmények (Leibstandarte és az SS-Totenkopfverbände) felkutatták éjszaka álmukból verték fel a barnainges vezetőket és teherautókkal Münchenbe szállították őket. Hitler mindenkit kivégzőosztag elé állítatott, egyedül Ernst Röhmmel szemben gyakorolt kegyet: neki megengedte, hogy önkezűleg vessen véget életének. Miután Röhm erre nem volt hajlandó, néhány nappal később, július 2-án a Stadelheim Börtönben lévő zárkájában végeztek vele: Theodor Eicke lelőtte. Az ambiciózus politikus Wehrmachtról dédelgetett álmai sohasem valósulhattak meg. Egyes történészek, mint például Lothar Machtan azt állítja, hogy maga Hitler is homoszexuális volt, és Ernst Röhm megpróbálta megzsarolni Hitlert, hogy leleplezi. Szerinte ez állt a gyilkosság hátterében. Röhm a müncheni Westfriedhoban van eltemetve.
Válogatott irodalom:
Gallo, Max: A gyilkosok éjszakája. Árkádia Kiadó, Budapest, 1986.
Hollósi Tibor: Hosszú kések éjszakája. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977.
http://en.wikipedia.org/wiki/Ernst_R%C3%B6hm
http://ma.hu/tart/rcikk/h/0/135303/1
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=48
http://www.glbtq.com/social-sciences/rohm_e.html
http://www.dhm.de/lemo/html/biografien/RoehmErnst/index.html