Dickinson, Emily
Teljes neve: Emily Elizabeth Dickinson
Született: Amherst, USA, 1830. december 10. Meghalt: Amherst, USA, 1886. május 15. Szülei: Edward Dickinson (1803-1879) és Emily Nocross Dickinson (1804-1882) Testvérei: William Austin Dickinson (1829-1895), Lavinia Dickinson (1833-1899) Foglalkozása: költő Művei: Emily Dickinson összes versei (Három kötetben; 1890), Emily Dickinson összes versei (1955). Orientációja: leszbikus/biszexuális |
A 19. század második felének méltán egyik legjelentősebb amerikai költője, bár nagyságát csak jóval halála után ismerték fel (életében mindössze hét verse jelent meg). Dickinson tekintélyes new england-i családból származott: őse, Nathaniel Dickinson 1630-ban érkezett Massachusettsbe. Apja a város ismert ügyvédje, 1842 és 1843 között a massachusetts-i szenátus, majd a washingtoni Kongresszus képviselője, a Whig párt tagjaként. Tanulmányait az Amherst Academy-ben, majd egy évig a Mount Holyoke Female Seminary-ben folytatta, ahonnan apja kívánságára a tervezettnél hamarabb tér haza. Az iskolából hazatérve eleinte gyakran mozgott a társasági életben, mivel a Dickinson-házban (mely ma Emily Dickinson Múzeumként működik) több csinos fiatalember is megjelent, s voltak kérői is szép számmal, azonban harmincas éveitől kezdve a visszavonult életet választotta, s nem mozdult ki amhersti otthonából (ezt sokan agorafóbiával magyarázzák). Életrajzírói a későbbi években két férfi szerelmét említik. Charles Wadsworth tiszteletest, aki országos hírű prédikátor volt, és Samuel Bowlest, aki a Springfield Republican főszerkesztője volt.
Számtalan olyan részlet van, mely alapján joggal lehet Emily Dickinsont leszbikusnak, vagy legalábbis biszexuálisnak tekinteni, azonban mindez a források elégtelensége miatt nagyon nehezen bizonyítható. 1850 körül Emily Fowlerhez fűzték gyengéd szálak, majd 1851-től már leveleinek és verseinek nagy része Susan Gilberthez, kamaszkori barátnőjéhez, későbbi sógornőjéhez szóltak (Susan a bátyjához, William Austinhoz ment hozzá, akik a szomszédban laktak). Emily halála után Susan válaszleveleit megsemmisítették – talán így védve a költőnőről elterjedt képet – így nem tudjuk, hogy ő hogyan viszonozta barátnője érzéseit, sőt a hagyaték gondozói Emily leveleinek egy részéből is komplett, kompromittáló sorokat töröltek ki. A szinte haláláig tartó levelezés (melyet 1998-ban egybegyűjtve kiadtak) alapján azonban látható, hogy kapcsolatukat nem lankadó érzelmi és intellektuális inspiráció jellemezte, amit – legalábbis Emily részéről – nyugodtan nevezhetünk szerelemnek.
Verseit papírszeletkékre, újságszélre, számlák, receptek hátoldalára írta, és többségükről később másolatot is készített. Versein kívül kiterjedt levelezést folytatott. Külön meg kell említeni a három, „Mesternek” címzett levelet, melyek talán az egész Dickinson-életmű legrejtélyesebb alkotásai. Egyesek szerint Wadsworth-höz szólnak, ám néhány kutató szerint a „Mester” nem más, mint Dickinson aktív, alkotó énje, melyre egyébként számos esetben hímnemben utal.
Dickinson az ellentmondások költője. Költői formavilágát szinte csak a protestáns himnuszok metrumaira (common meter, illetve short meter) korlátozta. Számtalan nyelvi kísérletezés figyelhető meg műveiben, mint az inverzió, a segédige elhagyása, vagy a melléknév és ige főnévként szerepeltetése. Többen kiemelik egyéni helyesírását (elsősorban a nagybetűk használatáról van szó) és sortördelését. Verseiben egy bonyolult gondolkodó, valódi intellektuális nő rajzolódik ki, aki különös látásmódjával szinte zavarba hozza olvasóját. Műveit fegyelmezett kifejezésmód, precíz fogalmazás, szokatlan metaforák és meglepő paradoxonok jellemzik. Költői tevékenysége alapján egy sajátos vallási kép rajzolódik ki, mely leginkább a panteizmushoz áll közel. Versei azonban sokszor egyszerű, életből vett dolgokról szólnak, ezért is szokták Dickinsont a „mezítlábas költő”-nek nevezni.
A ’70-es évektől egyre több megpróbáltatás érte. Negyvenhárom éves korában meghalt apja, ezután folyamatosan gyászolt. Elvesztette anyját, Bowlset, Wadswortht és legkedvesebb unokaöccsét, Gilbertet. Egyre többet betegeskeddett, kínzó fejfájások gyötörték – a versekből ismert tűzkoronák – s látásával is egyre több baj volt. 1886. május 15-én, ötvenhat éves korában vesebajban – Bright-kórban – halt meg Amherstben.
Válogatott irodalom:
HP: A mezítlábas költő. Emily Dickinson (1830-1886). (Világraszóló melegek, 1. rész) In = Mások, 2007/11, 22-24. oldal.
Bollobás Enikő: Az amerikai irodalom története. Osiris Kiadó, Budapest, 2004, 204-220. oldal.
Előhívott önarcképek. Leszbikus nők önéletrajzi írásai (szerk.: Borgos Anna). Labrisz Leszbikus Egyesület, Budapest, 2003, 18-24. oldal.
http://en.wikipedia.org/wiki/Emily_Dickinson
http://www.online-literature.com/dickinson/
http://www.poets.org/poet.php/prmPID/155
http://www.english.uiuc.edu/maps/poets/a_f/dickinson/bio.htm
http://www.cswnet.com/~erin/edbio.htm
http://www.kirjasto.sci.fi/emilydic.htm
http://www.neuroticpoets.com/dickinson/
http://www.biographyonline.net/poets/emily_dickinson.html
http://www.emilydickinson.it/cronsusangilbert.jpg
Számtalan olyan részlet van, mely alapján joggal lehet Emily Dickinsont leszbikusnak, vagy legalábbis biszexuálisnak tekinteni, azonban mindez a források elégtelensége miatt nagyon nehezen bizonyítható. 1850 körül Emily Fowlerhez fűzték gyengéd szálak, majd 1851-től már leveleinek és verseinek nagy része Susan Gilberthez, kamaszkori barátnőjéhez, későbbi sógornőjéhez szóltak (Susan a bátyjához, William Austinhoz ment hozzá, akik a szomszédban laktak). Emily halála után Susan válaszleveleit megsemmisítették – talán így védve a költőnőről elterjedt képet – így nem tudjuk, hogy ő hogyan viszonozta barátnője érzéseit, sőt a hagyaték gondozói Emily leveleinek egy részéből is komplett, kompromittáló sorokat töröltek ki. A szinte haláláig tartó levelezés (melyet 1998-ban egybegyűjtve kiadtak) alapján azonban látható, hogy kapcsolatukat nem lankadó érzelmi és intellektuális inspiráció jellemezte, amit – legalábbis Emily részéről – nyugodtan nevezhetünk szerelemnek.
Verseit papírszeletkékre, újságszélre, számlák, receptek hátoldalára írta, és többségükről később másolatot is készített. Versein kívül kiterjedt levelezést folytatott. Külön meg kell említeni a három, „Mesternek” címzett levelet, melyek talán az egész Dickinson-életmű legrejtélyesebb alkotásai. Egyesek szerint Wadsworth-höz szólnak, ám néhány kutató szerint a „Mester” nem más, mint Dickinson aktív, alkotó énje, melyre egyébként számos esetben hímnemben utal.
Dickinson az ellentmondások költője. Költői formavilágát szinte csak a protestáns himnuszok metrumaira (common meter, illetve short meter) korlátozta. Számtalan nyelvi kísérletezés figyelhető meg műveiben, mint az inverzió, a segédige elhagyása, vagy a melléknév és ige főnévként szerepeltetése. Többen kiemelik egyéni helyesírását (elsősorban a nagybetűk használatáról van szó) és sortördelését. Verseiben egy bonyolult gondolkodó, valódi intellektuális nő rajzolódik ki, aki különös látásmódjával szinte zavarba hozza olvasóját. Műveit fegyelmezett kifejezésmód, precíz fogalmazás, szokatlan metaforák és meglepő paradoxonok jellemzik. Költői tevékenysége alapján egy sajátos vallási kép rajzolódik ki, mely leginkább a panteizmushoz áll közel. Versei azonban sokszor egyszerű, életből vett dolgokról szólnak, ezért is szokták Dickinsont a „mezítlábas költő”-nek nevezni.
A ’70-es évektől egyre több megpróbáltatás érte. Negyvenhárom éves korában meghalt apja, ezután folyamatosan gyászolt. Elvesztette anyját, Bowlset, Wadswortht és legkedvesebb unokaöccsét, Gilbertet. Egyre többet betegeskeddett, kínzó fejfájások gyötörték – a versekből ismert tűzkoronák – s látásával is egyre több baj volt. 1886. május 15-én, ötvenhat éves korában vesebajban – Bright-kórban – halt meg Amherstben.
Válogatott irodalom:
HP: A mezítlábas költő. Emily Dickinson (1830-1886). (Világraszóló melegek, 1. rész) In = Mások, 2007/11, 22-24. oldal.
Bollobás Enikő: Az amerikai irodalom története. Osiris Kiadó, Budapest, 2004, 204-220. oldal.
Előhívott önarcképek. Leszbikus nők önéletrajzi írásai (szerk.: Borgos Anna). Labrisz Leszbikus Egyesület, Budapest, 2003, 18-24. oldal.
http://en.wikipedia.org/wiki/Emily_Dickinson
http://www.online-literature.com/dickinson/
http://www.poets.org/poet.php/prmPID/155
http://www.english.uiuc.edu/maps/poets/a_f/dickinson/bio.htm
http://www.cswnet.com/~erin/edbio.htm
http://www.kirjasto.sci.fi/emilydic.htm
http://www.neuroticpoets.com/dickinson/
http://www.biographyonline.net/poets/emily_dickinson.html
http://www.emilydickinson.it/cronsusangilbert.jpg