Almodóvar, Pedró
|
Teljes neve: Pedro Almodóvar Caballéro
Született: 1949. szeptember 24.; Calzada de Calatrava, Spanyolország Szülei: Antonio Almodóvar és Francisca Caballero Nemzetisége: spanyol Foglalkozása: filmrendező, forgatókönyvíró, producer Művei: Pepi, Luci, Bom és más lányok a tömegből (1980); Szenvedélyek labirintusa (1982); Áldott mélységek (1983); Mit vétettem, hogy ezt érdemlem? (1984); Matador (1986); A vágy törvénye (1987); Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén (1988); Atamé (1989); Kötözz meg és ölelj! (1990); Tűsarok (1991); Kika (1993); Titkom virága (1997); Eleven hús (1997); Mindent anyámról (1999); Beszélj hozzá! (2002); Rossz nevelés (2004); Volver (2006) Orientációja: meleg |
        |
Világhírű spanyol, nyíltan meleg filmrendező. Filmjei rendezési feladata mellett gyakran a produceri, forgatókönyvírói, zeneszerzői és látványtervezői feladatait is ellátja. Alkotásai méltán népszerűek, színes forgatagát mutatják be Spanyolországnak, Katalóliának, a filmszakmának és a meleg életnek. Munkái soha nem foglalkoznak Spanyolország történetével, például a Franco-diktatúrával, hanem mindig a jelennel, maximum személyes múltba réveedéseket tartalmaznak. Filmjeinek általános jellemzője, hogy hőseit egyfajta hedonizmus hatja át, csak élvezni akarják az életet. Almodóvárnál mind a téma, mind pedig a stílus állandóságot mutat, minden filmjében fölbukkannak bizonyos stílusjegyek. Az erős színek, a szexualitás és a másság nyíltsága, az ironikus humor mind olyan jellemzők, amelyek összes filmjében fölbukkannak. Minden egyes filmkockájáról lerí, hogy a véletlenszerűség teljességgel ki van zárva a kompozícióiból. Történeteiben sok a megélt motívum, hősei, figurái gyakran homoszexuálisok (saját homoszexualitását is nyíltan vállalja), de felvonultatott transzvesztitákat, kéjgyilkost és pedofil papot is
1949. szeptember 24.én született a spnyolországi Calzada de Calatrava településén, Ciudad Real közelében, Castile La-Mancha tartományban, a híres Don Quijote földjén. A négy gyerek közül szülei első gyermekeként született, ketten voltak fiúk és ketten lányok. Apja, Antonio Almodóvar alig tudott írni-olvasni, és boros hordókat készített. Amikor Pedró 8 éves volt, a család Extremadurába költözött, Cáceres városába, ahol apja gáztöltő állomást nyitott, mígy anyja egy kis borüzletet üzemeltetett. A kis Pedró már itt gyakran járt - időnként iskola helyett - moziba, és rendkívül megszerette a film világát. Kedvenc rendezői közé tartozott Billy Wilder, Douglas Sirk, Alfred Hitchcock, Rainer Werner Fassbinder, Luis Buñuel, Edgar Neville, Federico Fellini, Luis García Berlanga és Marco Ferreri.
1967-ben, 17 évesen barátaival Madridba költözött. Az 1970-es években egy független spanyol színházi tárulat tagja. Alkalmi munkákból élt, majd állást kapott a spanyol nemzeti telefontársaságnál. Tíz évig dolgozott itt, de közben már forgatókönyveket és képregényeket írt, underground folyóiratokban publikált. 1972-ben kezd el Super 8-as kamerával amatőr filmeket forgatni. Ez a gyakorlat az egyetlen szakmai iskolája: nem végzett semmilyen filmes felsőoktatási iskolát, mivel Franco bezáratta a filmfőiskolát.
1972–1978 között rövidfilmeket forgatott. Délelőttönként a Telefónica telefontársaság irodai alkalmazottja volt, esténként forgatókönyveket írt, színdarabokban lépett fel a Los Goliardos független társulatnál. Transzvesztita punk bandát alapított, novellákat írt, képregényeket rajzolt. Ismertté vált underground berkekben. Pár évvel később az El Vibora képregénylap állandó munkatársa lett és megduplázta az olvasottságot az Általános erekció című fotósorozatával. Az első filmjét 1980-ban forgatta 16 mm-es filmre 18 hónapon keresztül, s a Los Goliardos színtársulatban szerzett barátainak segítségével forgatta le. A főszerepet régi barátja, Carmen Maura alakította, a botrányos film óriási sikert aratott.
A Pepi, Luci, Bom y otras chicas del montón (Pepi, Luci, Bom és más lányok a tömegből) majdnem minden témát felölel, amivel Almodóvar a későbbiekben is foglalkozik. A három nő életének középpontjában a drog, a barátság és a szexben megnyilvánuló agresszivitás áll. Miután Pepit megerőszakolja egy rendőr, a nő megpróbálja rávenni a férfi mazochista feleségét, hogy hagyja el férjét. Almodóvar első filmjeiben a diktatúra utáni liberális Spanyolország eltúlzott képe jelenik meg. 1975-ben, Franco tábornok halála után a spanyol kultúra felszabadult, a cenzúra megszűnt, az ország nyitottá vált. Ráadásul a "Pepi..." rendkívül kevés pénzből készült, ami egyrészt megnehezítette forgatást - akkoriban Almodóvar a spanyol telefontársaságnál dolgozott, így csak hétvégén volt ideje forgatni - másrészt viszont kreatív szabadságot adott a stábnak. A Pepiből rögtön kultuszfilm lett, négy éven keresztül folyamatosan játszották éjszakánként Madridban.
A következő film, a Szenvedélyek labirintusa (1982) egy dilis szex komédia - a 70-es, 80-as évek ellen-kulturális Madridjának bemutatása. Komolyabb nemzetközi sikert az 1984-es Áldott mélységek című munkája jelentette. Fő témája filmjeiben a végletes érzelmek, a homoszexualitás, a magány. Ez az első filmje, amiben a rendező a későbbiekben oly sokszor felbukkanó vallási témákat pedzeget. A szereplők között van Carmen Maura, Cecilia Roth, Marisa Paredes és más Almodóvar-lányok is. Ekkor már Almodóvar nemzetközileg elismert, filmjei közönségsikert aratnak.
Antonio Banderasra egy színházi előadás során figyel fel a rendező, majd 1986-ban rá osztotta a Matador egyik férfi főszerepét. A Matador fordulópontot jelen Almodóvar pályafutásában. Ez az első filmje, aminek a forgatókönyvét is ő jegyzi. A Matador már nem a megszokott naturalista komédia, hanem egy mese a halálról, a szexről és a bűntudatról. Egy rejtélyes gyilkosság körül bonyolódik, s egy felmagasztosított kettős gyilkossággal ér véget.
A mozik látogatottsága, a televízió térnyerésének köszönhetően erősen csökkent. Ezen felül a Spanyolországban készült filmek részesedése visszaesett a külföldi filmek beáramlása miatt. A 80-as évek elején Pilar Miro rendezőnő (El Crimen de Cuenca) került a filmfőigazgatói székbe. Miró olyan törvényt vezetett be, amely megvédte a spanyol filmeket a külföldi filmekkel szemben és nagyobb támogatást nyújtott a hazai filmek gyártásához. A filmtörvény kritikusai azonban azt hangsúlyozták, hogy a megemelt állami támogatás arra ösztökéli a művészeket, hogy ne törődjenek a piac valóságos igényeivel. Ekkor jött Almodóvar újabb filmje, a A vágy törvénye (1987) , ami rendkívül sikeres volt a külföldi fesztiválokon és nagy hasznot is hozott. Ezt kihasználva, a spanyol vezetés a filmmel reklámozta a spanyol kultúrát, a A vágy törvénye a spanyol film modelljévé vált.
Innentől kezdve Almodóvar a legsikeresebb spanyol rendezőnek számított, Spanyolországból az Egyesült Államokba exportált filmek közül a legtöbbet ő rendezte. A Miro által létrehozott törvényt kihasználva Almodóvar és testvére létrehozták az El Deseo nevű produkciós céget, ami Almodóvar filmjein kívül egyéb filmeket is produkál, például a nemrég Magyarországon is bemutatott Az élet nélkülemet, Sarah Polley főszereplésével.
Az 1988-as Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című filmje megindító női monológ a boldogságról és a magányról, a női lélek mechanizmusának bemutatására vállalkozik. A film álomszerű, tele Billy Wilder-szerű jelenetekkel, amiket különleges díszletek, szereplők, kellékek, szerek díszítenek. A film vázlatosan Jean Cocteau 1930-as drámájára, az Emberi hangra épül. A film meghozta számára az elsp Oscar-jelölést, a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Az 1989-ben készült Atamé-t Amerikában igazságtalanul az igen korlátozó X kategóriába sorolták, amit hosszas huza-vona után sikerült érvényteleníteni. A Kötözz meg és öllej! (1989) egy fekete humorú komédia a szexről és az erőszakról, valamint a beláthatatlan ösztönökről, egy pornószínésznő, egy rendező és egy kábítószerélvező közreműködésével.
1990-es évekre Almodóvár korábbi vehemenciája csillapodott, nyers stílusát egy visszafogottabb és finomabb ábrázolásmód váltotta fel munkáiban. Homoszexuális beállítottságát nyíltan vállalja, azonban filmjei központi témája majdnem minden esetben a nő. A Tűsarok egy anyáról (Victoria Abril) és lányáról (Marisa Paredes) szól, aki megölte apját. A film egy tragikomédia, két nő erejének harca.
A Tűsarok utáni csalódást a Kika csodálatos Almodóvar jelenetei enyhítették. A most szabadult, ex-pornó színész (Peter Coyote) megtalálja az alvó Kikát (Veronica Forqué) egy szobában. Nem tud ellenállni a látványnak és megerőszakolja a lányt. A Titkom virága egy ponyvákat író nőről szól, akinek saját élete is egy romantikus regénybe fullad. Leo (Marisa Paredes) nem tud férje nélkül élni, akinek viszont el kell mennie Koszovóba harcolni. Ebben a filmben Almodóvar a sötétebb filmektől visszatért a Nők az idegösszeomlás szélénben már látott tragikomédiához viszont nincs terhelve olyan nyílt szexuális jelenetekkel, mint az előző filmek.
A 97-es Eleven hús már közelebb van a thrillerhez, a film noir-hoz. Victor (Liberto Rabal) börtönbe kerül miután belekeveredik egy lövöldözésbe. A férfi társa (Javier Bardem) tolószékbe kényszerül, mindketten ugyanabba a nőbe (Francesca Neri) szerelmesek. Az Eleven hússal érkezik Almodóvar számára az igazi világhír.
A Mindent anyámról 1999-ben elnyerte az Oscar díjat és a Golden Globe-ot a Legjobb külföldi film kategóriában, de kapott díjat Cannes-ban is (rendezés), továbbá BAFTA- és Cézár-díjban is részesült. A rendkívül megható film története szerint Manuela (Cecilia Roth) elindul megkeresni elvesztett fia édesapját. Manuela Barcelonába érkezik, ahol kiderül, az apa (Toni Cantó) Lolává alakult, vagyis transzvesztita lett belőle, s a történetbe belezavar at AIDS vírus is. A film az Eleven húshoz hasonlóan egyfajta érzelmi mélységet és érettséget sugároz, ami az előző filmekből hiányzott.
A Mindent anyámról után a Beszélj hozzá! (2002) következett, amivel elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyv Oscarját, és a legjobb külföldi film díját a Golden Globe-on. A Beszélj hozzá Almodóvar talán legszenvedélyesebb filmje, tele elfojtott érzelmekkel. Benigno (Javier Cámara) kórházi ápoló, lelkiismeretesen törődik a kómában fekvő Aliciával (Leonor Watling), talán már túlzottan is kötődik az eszméletlenül fekvő lányhoz.
A Rossz nevelés (2004) Cannes-ban botrányt kavart a katolikus egyházban előforduló szexuális visszaélésekkel kapcsolatos nyíltsága miatt. Egyesek szerint ez Almodóvár eddigi legjobb munkája, ugyanakkor a magyar kritika szétesőnek, giccsesnek, érzelmeit felületesnek tartja. A film bepillantást nyújt egy idillikus gyerekkori szerelem rövid történetébe a '60-as évekből, mely két internátusbeli fiú (Ignacio és Enrique) között szövődött, a papi pedofíliába, majd a jelenbe kalauzol minket, ahol egy szélhámos fiúval találkozunk, aki bátyja egykori szerelmének adja ki magát.
Kevés olyan rendező van, aki pontos használati utasítást ad művéhez. A Rossz nevelés hivatalos honlapján például olyan szövegek olvashatók, amikben Almodóvar pontosan megmondja, hogyan értelmezzük, milyen műfaji kategóriába soroljuk filmjét. Sőt, még egy interjút is készített saját magával a Rossz nevelésről, hogy a legcélravezetőbb kérdésekre a legmegfelelőbb válaszokat adhassa.
Ezt követte a Volver (2006), mely Cannes-ban két díjat is kapott (forgatókönyv, színésznő). A történet szerint Raimunda egy fiatal, keményen dolgozó és igen vonzó édesanya, aki munkanélküli férjével neveli serdülőkorban lévő lányukat. Nővére, Sole viszont igen félénk nő, aki egy illegális fodrászszalonban keresi kenyerét. A férje faképnél hagyta és lelépett egyik ügyfelével. Sole azóta egyedül él. Egy tavaszi vasárnapon Sole felhívja Raimundát, hogy tájékoztassa őt Paula nénikéjük haláláról. Raimunda nagyon szerette nénikéjét, mégsem tud ott lenni a temetésen. Sole egyedül tér vissza szülővárosába, ahol a szomszédok közlik, édesanyja visszatért a túlvilágról, hogy Paula nénikéjének gondját viselje betegeskedő éveiben.
A mester legújabb filmje, a Megtört virágok. A rendező visszafogott filmjében egy szerelmi sokszöget dolgozott fel a fiatal, csinos, vérbő titkárnőből lett szerető, a gazdag és persze öreg szerelmes volt-főnök, valamint az elkötelezett és később megtört író-rendező és a végletekig önfeláldozó menedzser ex-barátnő között. Maga a szerelmi történet elkoptatott és ezerszer megénekelt. A fiatal nő nem sokáig tudja pénzzel helyettesíteni a szerelmet és amikor végre megtalálja azt, akkor a dolgok felizzanak.
Válogatott irodalom:
Borbás Anita: Pedro Almodovar, az "emberi szenvedélyek krónikása. In=A filmről jutott eszünkbe.
Tanulmányok (szerk.: Kopasz Fabióla), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó, Szeged, 1996, 47-53. oldal
Strauss, Frédéric (szerk.:) Pedro Almodóvar. Írások, beszélgetések. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
http://www.moziplussz.hu/cikk.php?id=248
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pedro_Almod%C3%B3var
http://en.wikipedia.org/wiki/Pedro_Almod%C3%B3var
http://www.imdb.com/name/nm0000264/
http://pedroalmodovar.lap.hu/
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kga/0/31001/1
http://clubcultura.com/clubcine/clubcineastas/almodovar/eng/homeeng.htm
http://www.portalmix.com/cine/bios/palmodovar.shtml
http://cvc.cervantes.es/ACTCULT/cine/personajes/personajes.htm
1949. szeptember 24.én született a spnyolországi Calzada de Calatrava településén, Ciudad Real közelében, Castile La-Mancha tartományban, a híres Don Quijote földjén. A négy gyerek közül szülei első gyermekeként született, ketten voltak fiúk és ketten lányok. Apja, Antonio Almodóvar alig tudott írni-olvasni, és boros hordókat készített. Amikor Pedró 8 éves volt, a család Extremadurába költözött, Cáceres városába, ahol apja gáztöltő állomást nyitott, mígy anyja egy kis borüzletet üzemeltetett. A kis Pedró már itt gyakran járt - időnként iskola helyett - moziba, és rendkívül megszerette a film világát. Kedvenc rendezői közé tartozott Billy Wilder, Douglas Sirk, Alfred Hitchcock, Rainer Werner Fassbinder, Luis Buñuel, Edgar Neville, Federico Fellini, Luis García Berlanga és Marco Ferreri.
1967-ben, 17 évesen barátaival Madridba költözött. Az 1970-es években egy független spanyol színházi tárulat tagja. Alkalmi munkákból élt, majd állást kapott a spanyol nemzeti telefontársaságnál. Tíz évig dolgozott itt, de közben már forgatókönyveket és képregényeket írt, underground folyóiratokban publikált. 1972-ben kezd el Super 8-as kamerával amatőr filmeket forgatni. Ez a gyakorlat az egyetlen szakmai iskolája: nem végzett semmilyen filmes felsőoktatási iskolát, mivel Franco bezáratta a filmfőiskolát.
1972–1978 között rövidfilmeket forgatott. Délelőttönként a Telefónica telefontársaság irodai alkalmazottja volt, esténként forgatókönyveket írt, színdarabokban lépett fel a Los Goliardos független társulatnál. Transzvesztita punk bandát alapított, novellákat írt, képregényeket rajzolt. Ismertté vált underground berkekben. Pár évvel később az El Vibora képregénylap állandó munkatársa lett és megduplázta az olvasottságot az Általános erekció című fotósorozatával. Az első filmjét 1980-ban forgatta 16 mm-es filmre 18 hónapon keresztül, s a Los Goliardos színtársulatban szerzett barátainak segítségével forgatta le. A főszerepet régi barátja, Carmen Maura alakította, a botrányos film óriási sikert aratott.
A Pepi, Luci, Bom y otras chicas del montón (Pepi, Luci, Bom és más lányok a tömegből) majdnem minden témát felölel, amivel Almodóvar a későbbiekben is foglalkozik. A három nő életének középpontjában a drog, a barátság és a szexben megnyilvánuló agresszivitás áll. Miután Pepit megerőszakolja egy rendőr, a nő megpróbálja rávenni a férfi mazochista feleségét, hogy hagyja el férjét. Almodóvar első filmjeiben a diktatúra utáni liberális Spanyolország eltúlzott képe jelenik meg. 1975-ben, Franco tábornok halála után a spanyol kultúra felszabadult, a cenzúra megszűnt, az ország nyitottá vált. Ráadásul a "Pepi..." rendkívül kevés pénzből készült, ami egyrészt megnehezítette forgatást - akkoriban Almodóvar a spanyol telefontársaságnál dolgozott, így csak hétvégén volt ideje forgatni - másrészt viszont kreatív szabadságot adott a stábnak. A Pepiből rögtön kultuszfilm lett, négy éven keresztül folyamatosan játszották éjszakánként Madridban.
A következő film, a Szenvedélyek labirintusa (1982) egy dilis szex komédia - a 70-es, 80-as évek ellen-kulturális Madridjának bemutatása. Komolyabb nemzetközi sikert az 1984-es Áldott mélységek című munkája jelentette. Fő témája filmjeiben a végletes érzelmek, a homoszexualitás, a magány. Ez az első filmje, amiben a rendező a későbbiekben oly sokszor felbukkanó vallási témákat pedzeget. A szereplők között van Carmen Maura, Cecilia Roth, Marisa Paredes és más Almodóvar-lányok is. Ekkor már Almodóvar nemzetközileg elismert, filmjei közönségsikert aratnak.
Antonio Banderasra egy színházi előadás során figyel fel a rendező, majd 1986-ban rá osztotta a Matador egyik férfi főszerepét. A Matador fordulópontot jelen Almodóvar pályafutásában. Ez az első filmje, aminek a forgatókönyvét is ő jegyzi. A Matador már nem a megszokott naturalista komédia, hanem egy mese a halálról, a szexről és a bűntudatról. Egy rejtélyes gyilkosság körül bonyolódik, s egy felmagasztosított kettős gyilkossággal ér véget.
A mozik látogatottsága, a televízió térnyerésének köszönhetően erősen csökkent. Ezen felül a Spanyolországban készült filmek részesedése visszaesett a külföldi filmek beáramlása miatt. A 80-as évek elején Pilar Miro rendezőnő (El Crimen de Cuenca) került a filmfőigazgatói székbe. Miró olyan törvényt vezetett be, amely megvédte a spanyol filmeket a külföldi filmekkel szemben és nagyobb támogatást nyújtott a hazai filmek gyártásához. A filmtörvény kritikusai azonban azt hangsúlyozták, hogy a megemelt állami támogatás arra ösztökéli a művészeket, hogy ne törődjenek a piac valóságos igényeivel. Ekkor jött Almodóvar újabb filmje, a A vágy törvénye (1987) , ami rendkívül sikeres volt a külföldi fesztiválokon és nagy hasznot is hozott. Ezt kihasználva, a spanyol vezetés a filmmel reklámozta a spanyol kultúrát, a A vágy törvénye a spanyol film modelljévé vált.
Innentől kezdve Almodóvar a legsikeresebb spanyol rendezőnek számított, Spanyolországból az Egyesült Államokba exportált filmek közül a legtöbbet ő rendezte. A Miro által létrehozott törvényt kihasználva Almodóvar és testvére létrehozták az El Deseo nevű produkciós céget, ami Almodóvar filmjein kívül egyéb filmeket is produkál, például a nemrég Magyarországon is bemutatott Az élet nélkülemet, Sarah Polley főszereplésével.
Az 1988-as Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című filmje megindító női monológ a boldogságról és a magányról, a női lélek mechanizmusának bemutatására vállalkozik. A film álomszerű, tele Billy Wilder-szerű jelenetekkel, amiket különleges díszletek, szereplők, kellékek, szerek díszítenek. A film vázlatosan Jean Cocteau 1930-as drámájára, az Emberi hangra épül. A film meghozta számára az elsp Oscar-jelölést, a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Az 1989-ben készült Atamé-t Amerikában igazságtalanul az igen korlátozó X kategóriába sorolták, amit hosszas huza-vona után sikerült érvényteleníteni. A Kötözz meg és öllej! (1989) egy fekete humorú komédia a szexről és az erőszakról, valamint a beláthatatlan ösztönökről, egy pornószínésznő, egy rendező és egy kábítószerélvező közreműködésével.
1990-es évekre Almodóvár korábbi vehemenciája csillapodott, nyers stílusát egy visszafogottabb és finomabb ábrázolásmód váltotta fel munkáiban. Homoszexuális beállítottságát nyíltan vállalja, azonban filmjei központi témája majdnem minden esetben a nő. A Tűsarok egy anyáról (Victoria Abril) és lányáról (Marisa Paredes) szól, aki megölte apját. A film egy tragikomédia, két nő erejének harca.
A Tűsarok utáni csalódást a Kika csodálatos Almodóvar jelenetei enyhítették. A most szabadult, ex-pornó színész (Peter Coyote) megtalálja az alvó Kikát (Veronica Forqué) egy szobában. Nem tud ellenállni a látványnak és megerőszakolja a lányt. A Titkom virága egy ponyvákat író nőről szól, akinek saját élete is egy romantikus regénybe fullad. Leo (Marisa Paredes) nem tud férje nélkül élni, akinek viszont el kell mennie Koszovóba harcolni. Ebben a filmben Almodóvar a sötétebb filmektől visszatért a Nők az idegösszeomlás szélénben már látott tragikomédiához viszont nincs terhelve olyan nyílt szexuális jelenetekkel, mint az előző filmek.
A 97-es Eleven hús már közelebb van a thrillerhez, a film noir-hoz. Victor (Liberto Rabal) börtönbe kerül miután belekeveredik egy lövöldözésbe. A férfi társa (Javier Bardem) tolószékbe kényszerül, mindketten ugyanabba a nőbe (Francesca Neri) szerelmesek. Az Eleven hússal érkezik Almodóvar számára az igazi világhír.
A Mindent anyámról 1999-ben elnyerte az Oscar díjat és a Golden Globe-ot a Legjobb külföldi film kategóriában, de kapott díjat Cannes-ban is (rendezés), továbbá BAFTA- és Cézár-díjban is részesült. A rendkívül megható film története szerint Manuela (Cecilia Roth) elindul megkeresni elvesztett fia édesapját. Manuela Barcelonába érkezik, ahol kiderül, az apa (Toni Cantó) Lolává alakult, vagyis transzvesztita lett belőle, s a történetbe belezavar at AIDS vírus is. A film az Eleven húshoz hasonlóan egyfajta érzelmi mélységet és érettséget sugároz, ami az előző filmekből hiányzott.
A Mindent anyámról után a Beszélj hozzá! (2002) következett, amivel elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyv Oscarját, és a legjobb külföldi film díját a Golden Globe-on. A Beszélj hozzá Almodóvar talán legszenvedélyesebb filmje, tele elfojtott érzelmekkel. Benigno (Javier Cámara) kórházi ápoló, lelkiismeretesen törődik a kómában fekvő Aliciával (Leonor Watling), talán már túlzottan is kötődik az eszméletlenül fekvő lányhoz.
A Rossz nevelés (2004) Cannes-ban botrányt kavart a katolikus egyházban előforduló szexuális visszaélésekkel kapcsolatos nyíltsága miatt. Egyesek szerint ez Almodóvár eddigi legjobb munkája, ugyanakkor a magyar kritika szétesőnek, giccsesnek, érzelmeit felületesnek tartja. A film bepillantást nyújt egy idillikus gyerekkori szerelem rövid történetébe a '60-as évekből, mely két internátusbeli fiú (Ignacio és Enrique) között szövődött, a papi pedofíliába, majd a jelenbe kalauzol minket, ahol egy szélhámos fiúval találkozunk, aki bátyja egykori szerelmének adja ki magát.
Kevés olyan rendező van, aki pontos használati utasítást ad művéhez. A Rossz nevelés hivatalos honlapján például olyan szövegek olvashatók, amikben Almodóvar pontosan megmondja, hogyan értelmezzük, milyen műfaji kategóriába soroljuk filmjét. Sőt, még egy interjút is készített saját magával a Rossz nevelésről, hogy a legcélravezetőbb kérdésekre a legmegfelelőbb válaszokat adhassa.
Ezt követte a Volver (2006), mely Cannes-ban két díjat is kapott (forgatókönyv, színésznő). A történet szerint Raimunda egy fiatal, keményen dolgozó és igen vonzó édesanya, aki munkanélküli férjével neveli serdülőkorban lévő lányukat. Nővére, Sole viszont igen félénk nő, aki egy illegális fodrászszalonban keresi kenyerét. A férje faképnél hagyta és lelépett egyik ügyfelével. Sole azóta egyedül él. Egy tavaszi vasárnapon Sole felhívja Raimundát, hogy tájékoztassa őt Paula nénikéjük haláláról. Raimunda nagyon szerette nénikéjét, mégsem tud ott lenni a temetésen. Sole egyedül tér vissza szülővárosába, ahol a szomszédok közlik, édesanyja visszatért a túlvilágról, hogy Paula nénikéjének gondját viselje betegeskedő éveiben.
A mester legújabb filmje, a Megtört virágok. A rendező visszafogott filmjében egy szerelmi sokszöget dolgozott fel a fiatal, csinos, vérbő titkárnőből lett szerető, a gazdag és persze öreg szerelmes volt-főnök, valamint az elkötelezett és később megtört író-rendező és a végletekig önfeláldozó menedzser ex-barátnő között. Maga a szerelmi történet elkoptatott és ezerszer megénekelt. A fiatal nő nem sokáig tudja pénzzel helyettesíteni a szerelmet és amikor végre megtalálja azt, akkor a dolgok felizzanak.
Válogatott irodalom:
Borbás Anita: Pedro Almodovar, az "emberi szenvedélyek krónikása. In=A filmről jutott eszünkbe.
Tanulmányok (szerk.: Kopasz Fabióla), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó, Szeged, 1996, 47-53. oldal
Strauss, Frédéric (szerk.:) Pedro Almodóvar. Írások, beszélgetések. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
http://www.moziplussz.hu/cikk.php?id=248
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pedro_Almod%C3%B3var
http://en.wikipedia.org/wiki/Pedro_Almod%C3%B3var
http://www.imdb.com/name/nm0000264/
http://pedroalmodovar.lap.hu/
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kga/0/31001/1
http://clubcultura.com/clubcine/clubcineastas/almodovar/eng/homeeng.htm
http://www.portalmix.com/cine/bios/palmodovar.shtml
http://cvc.cervantes.es/ACTCULT/cine/personajes/personajes.htm