Woolf, Virginia
|
Teljes neve: Virginia Woolf
Eredeti neve: Adelina Virginia Stephen Született: 1882. január 25.; London, Anglia, Nagy-Britannia Meghalt: 1941. március 28.; Rodmell, Anglia, Nagy-Britannia Szülei: Sir Leslie Stephen (1832-1904) és Julia Duckworth (1846-1895) Testvérek: Vanessa Stephen (1879-1961), Toby Stephen (1880-1906) és Adrian Stephen (1883-1948) Férje: Leonard Woolf (1880-1969) Foglalkozása: író, esszéista Nemzetisége: angol Művei: The Voyage Out (1915); Night and Day (1919); Modern Fiction (1919); Monday or Tuesday (1921); Jacob"s Room (1922); Az új ruha (1924); The Common Reader (1925); Mrs. Dalloway (1925); Saját szoba (1927); A világítótorony (1927); Orlando (1928); Hullámok (1931); The London Scene (1931); Az évek (1937); Three Guineas (1938); Between the Acts (1941); A kísértet-járta ház és más rövid történetek (1944) Orientációja: leszbikus |
 |
A 20. század első felének legnagyobb hatású angol írónője, a nagyhírű Bloomsbury Kör tagja. Woolf a modern angol próza, a lélektani regény egyik megteremtője volt. S mindemellett - férjezett állapota ellenére - az egyik leghíresebb leszbikus a világon.
Adelina Virginia Stephen néven látta meg a világot 1882. január 25-én, egy felsőközéposztálybeli családban, Londonban. Apja, Sir Leslie Stephen híres irodalmár, filozófus és a viktoriánus kor egyik legelismertebb kritikusa volt, ám szabadidejében hegymászással is foglalkozott. Anyja, Julia Duckworth, aki egy valódi szépség volt, pedig egy híres könyvkiadó család leszármazottja. Az anyai nagyszülők, Dr. John Jackson és Maria Pattle Indiában születtek és később költöztek Angliába.
Így már gyermekkorától rendkívül gazdag irodalmi légkörben mozgott, iskolába nem járt, hanem szülei és nevelők tanították, édesapja könyvtárát végig olvasva pedig kivételes műveltségre tett szert. A család Kensington-ban lakott, a Hyde Park Gate 22. szám alatt. Olyan szellemi nagyságok jártak a házban, mint például Henry James, George Henry Lewes, Julia Margaret Cameron (Julia nagynénje) és James Russell Lowell (Virginia keresztapja). A családba bejáratosak voltak korabeli fotóművésze és pre-raffaelita festők is.
Viszonylag népes család voltak. Négyen voltak vértestvérek: Vanessa, Toby, Virginia és Adrian Stephen. Ezen kívül volt még négy féltestvére: Julia-nak három gyermeke volt még az első férjétől, Herbert Duckworth-től: George Duckworth (1868-1934), Stella Duckworth (1869-1897) és Gerald Duckworth (1870-1937). Apjának pedig volt még egy lánya: a Minny Thackeray-től született Laura Makepeace Stephen (1870-1945).
Viszonylag boldog gyerekkora volt. A napokat a londoni házban töltötték, a nyarakat viszont St. Ives-ben, Cornwall-ban, egészen 1895-ig. A Stephen család nyári otthona volt ugyanis az itt található Talland House, gyönyörű kilátással a Porthminster-öbölre. A boldog gyerekkori emlékek több későbbi művében is felrémlenek, leginkább A világítótoronyban.
Tizenhárom éves volt, mikor elvesztette édesanyját: későbbi vallomásában beismerte, hogy 44 éves koráig nem hagyta nyugodni anyja emléke. Apja, aki sokak szerint elnyomta Virginiát, 1904-ben hunyt el rákban. Apja halála összetörte a különösen érzékeny írónőt, holott nem volt jó véleménnyel róla: „minden művészi érzék nélkülinek” titulálta évekkel később. 1906-ban egyik bátyját, Toby-t is elvesztette, meghalt tífuszban, s Virginia ekkor idegösszeroppanást kapott. Vérrokonainak halála egy kevésbé érzékeny embert is összetört volna, nemhogy egy olyan túlfinomult lelket, mint Virginia. Apja halála után testvéreivel London Bloomsbury nevű negyedébe költözött, a Gordon Square 46. szám alá.
1912. augusztus 10-én feleségül menta Leonard Woolfhoz, a baloldali érzelmű íróhoz. 1917-ben férjével közösen egy könyvkiadó vállalkozást alapítottak Hogarth Press néven, miután vásároltak egy kézi hajtású nyomdagépet. Olyan híres írók műveit jelentették meg, mint Gorkij, Rilke, Freud, T. S. Eliot, Robert Graves és Katherine Mansfield. Ők jelentették meg – Angliában elsőként – a művét angol nyelven. Továbbá ők adták ki így együtt Woolf első novelláit is. A kiadó ma is létezik.
Elsõ publikációi 1905-től jelentek meg, túlnyomórészt a Times Literary Supplementben, melynek harmincöt éven át rendszeres kritikusa volt. Első jelentős regénye a Mrs. Dalloway csak 1925-ben jelent meg. A Mrs. Dalloway egy úrinő érzéketlen, a külsőségeket előtérbe helyező életét állítja párhuzamba egy egyszerű munkásember érző életével.
Woolf férjével együtt a Boloomsbury Kör aktív tagja volt, ahová rajtuk kívül járt többek között E. M. Forster, Lytton Strachey, Clive Bell vagy Duncan Grant is. A Bloomsbury Körben ismerkedett meg 1922-ben Vita Sackville-Westtel, Harold Nisolson feleségével, akivel szerelmi viszont kezdett. Miután szakítottak, továbbra is barátágban maradtak egészen Virginia haláláig.
1927-ben írta meg esszéisztikus naplóját, mely a női lét problémáit elemzi. A napló Saját szoba címmel jelent meg könyv alakban. Szintén 1927-ben adták ki A világítótorony című könyvét, mely egy cselekmény nélküli mű, egy Skóciában álló házról szól. A könyvben az élet gyors múlása áll szemben a műben keretként használt tárgyak látszólagos állandóságával. Ez a mű hozta meg számára az igazi elismerést.
1928-ban adták ki legismertebb művét, az Orlandót, melynek hőse négyszáz évig él, előbb férfiként, majd nőként látja a világot. A önyv főszereplőjét a szerző szerelméről, Vita Sackville-Westről mintázta. A mű Nigel Nicolson szerint "a leghosszabb és legszebb szerelmes levél az irodalomban". Sally Potter rendezésében (1992) film is készült belõle.
Az 1931-ben megjelent Hullámok bár prózában íródott, s könyvnyi terjedelmű, inkább költői alkotás, semmint az epika körébe tartozó regény. A könyv alakjai valójában egyetlen személy vetületeiként jelennek meg, s az ábrázolás olyan távolságból történik, amilyenből az ember szemléli saját magát.
Woolf 35 éven keresztül dolgozott kritikusként a Times Literary Supplementnek. A lap, és az írónő köré a tízes években csoportosuló értelmiségiek Bloomsbury-kör néven váltak ismertté (Bloomsbury annak a londoni negyednek a neve, ahol az írónő lakott férjével). A körbe elsősorban saját prűd és ostoba korukkal szemben ellenérzéseket tápláló, azt kifigurázó értelmiségiek tartoztak: festők, közgazdászok, írók, költők. A kör az 1930-as évek közepéig radikális értelmiség egyik fontos és nagyhatású csoportja volt Londonban. A körnek rajta kívül még két híres meleg tagja volt: Duncan Grant festő és John Maynard Keynes közgaszdász.
Azonban hiába bontakozott ki egyre bátrabban tehetsége, Virginiát visszatérő depresszió- és migrénrohamok kínozták. A modern orvostudomány poszthumusz diagnózisa erre a túlérzékeny, szélsőségesen hullámzó és idegösszeroppanások gyötörte lélekre a bipolaritás. A bipoláris betegek jellegzetes habitusát tükrözik Virginia regényei is, csakúgy, mint rokoni és baráti kapcsolatai valamint házassága. S lelkiállapota szakértők szerint összefüggésben lehetett a még gyerekorában történt szexuális zaklatásokkal is, melyeket féltestvéreitől, George-tól és Gerald-tól kelett elszenvednie. Ugyanebben a betegségben szenvedett azonban unokaöccse, Quentin Bell is.
1940-ben bombatalálat érte londoni lakásukat és rodmelli kertjüket egyaránt. Gyenge idegrendszerét a történtek annyira megviselték, hogy öngyilkos lett: 1941. március 28-án a sussexi birtoka közelében lévő Ouse folyóba ölte magát, kövekkel megrakodva zsebeit. Életének végéről és halálának körülményeiről szól Az órák (2001) című film, melyben Nicole Kidman alakította az írónőt, és ezért a szerepért Oscar-díjban is részesült.
Válogatott irodalom:
Batchelor, John: Virginia Woollf. The major novels. Cambridge University Press, Cambridge – New York, 1991.
Bécs Ágnes: Virginia Woolf világa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980.
Bennett, Joan: Virginia Woolf. Her art as a novelist. ?, ?, 1964.
Blackstone, Bernard: Virginia Woolf. ?, ?, 1952.
Gál István: Virginia Woolf. ?, ?, 1941.
Gardner, Howard: Rendkívüliek. Kivételes egyéniségek. Mozart, Freud, Virginia Woolf, Gandhi portréi és „hétköznapi rendkívüliségük”. Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1998.
Hafley, James: The glass roof. Virginia Woolf as novelist. ?, ?, 1963.
Lelemenn, John: Virginia Woolf and her world. Thames & Hudson Ltd., London, 1975.
Quentin, Bell: Virginia Wolf. A biography. Hogarth Press, London, 1972.
Snaith, Anna: Virginai Woolf. Public and private negotiations. Palgrave MacMillan, Basingtoke – London, 2003.
Vilcsek Béla: A telített pillanat regénye. Tipp Cult, Budapest, 2006.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Virginia_Woolf
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rbe/0/31924/1
http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/woolf/bevezeto.html
http://www.kirjasto.sci.fi/vwoolf.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Virginia_Woolf
http://www.online-literature.com/virginia_woolf/
http://www.frugalfun.com/vita.html
Adelina Virginia Stephen néven látta meg a világot 1882. január 25-én, egy felsőközéposztálybeli családban, Londonban. Apja, Sir Leslie Stephen híres irodalmár, filozófus és a viktoriánus kor egyik legelismertebb kritikusa volt, ám szabadidejében hegymászással is foglalkozott. Anyja, Julia Duckworth, aki egy valódi szépség volt, pedig egy híres könyvkiadó család leszármazottja. Az anyai nagyszülők, Dr. John Jackson és Maria Pattle Indiában születtek és később költöztek Angliába.
Így már gyermekkorától rendkívül gazdag irodalmi légkörben mozgott, iskolába nem járt, hanem szülei és nevelők tanították, édesapja könyvtárát végig olvasva pedig kivételes műveltségre tett szert. A család Kensington-ban lakott, a Hyde Park Gate 22. szám alatt. Olyan szellemi nagyságok jártak a házban, mint például Henry James, George Henry Lewes, Julia Margaret Cameron (Julia nagynénje) és James Russell Lowell (Virginia keresztapja). A családba bejáratosak voltak korabeli fotóművésze és pre-raffaelita festők is.
Viszonylag népes család voltak. Négyen voltak vértestvérek: Vanessa, Toby, Virginia és Adrian Stephen. Ezen kívül volt még négy féltestvére: Julia-nak három gyermeke volt még az első férjétől, Herbert Duckworth-től: George Duckworth (1868-1934), Stella Duckworth (1869-1897) és Gerald Duckworth (1870-1937). Apjának pedig volt még egy lánya: a Minny Thackeray-től született Laura Makepeace Stephen (1870-1945).
Viszonylag boldog gyerekkora volt. A napokat a londoni házban töltötték, a nyarakat viszont St. Ives-ben, Cornwall-ban, egészen 1895-ig. A Stephen család nyári otthona volt ugyanis az itt található Talland House, gyönyörű kilátással a Porthminster-öbölre. A boldog gyerekkori emlékek több későbbi művében is felrémlenek, leginkább A világítótoronyban.
Tizenhárom éves volt, mikor elvesztette édesanyját: későbbi vallomásában beismerte, hogy 44 éves koráig nem hagyta nyugodni anyja emléke. Apja, aki sokak szerint elnyomta Virginiát, 1904-ben hunyt el rákban. Apja halála összetörte a különösen érzékeny írónőt, holott nem volt jó véleménnyel róla: „minden művészi érzék nélkülinek” titulálta évekkel később. 1906-ban egyik bátyját, Toby-t is elvesztette, meghalt tífuszban, s Virginia ekkor idegösszeroppanást kapott. Vérrokonainak halála egy kevésbé érzékeny embert is összetört volna, nemhogy egy olyan túlfinomult lelket, mint Virginia. Apja halála után testvéreivel London Bloomsbury nevű negyedébe költözött, a Gordon Square 46. szám alá.
1912. augusztus 10-én feleségül menta Leonard Woolfhoz, a baloldali érzelmű íróhoz. 1917-ben férjével közösen egy könyvkiadó vállalkozást alapítottak Hogarth Press néven, miután vásároltak egy kézi hajtású nyomdagépet. Olyan híres írók műveit jelentették meg, mint Gorkij, Rilke, Freud, T. S. Eliot, Robert Graves és Katherine Mansfield. Ők jelentették meg – Angliában elsőként – a művét angol nyelven. Továbbá ők adták ki így együtt Woolf első novelláit is. A kiadó ma is létezik.
Elsõ publikációi 1905-től jelentek meg, túlnyomórészt a Times Literary Supplementben, melynek harmincöt éven át rendszeres kritikusa volt. Első jelentős regénye a Mrs. Dalloway csak 1925-ben jelent meg. A Mrs. Dalloway egy úrinő érzéketlen, a külsőségeket előtérbe helyező életét állítja párhuzamba egy egyszerű munkásember érző életével.
Woolf férjével együtt a Boloomsbury Kör aktív tagja volt, ahová rajtuk kívül járt többek között E. M. Forster, Lytton Strachey, Clive Bell vagy Duncan Grant is. A Bloomsbury Körben ismerkedett meg 1922-ben Vita Sackville-Westtel, Harold Nisolson feleségével, akivel szerelmi viszont kezdett. Miután szakítottak, továbbra is barátágban maradtak egészen Virginia haláláig.
1927-ben írta meg esszéisztikus naplóját, mely a női lét problémáit elemzi. A napló Saját szoba címmel jelent meg könyv alakban. Szintén 1927-ben adták ki A világítótorony című könyvét, mely egy cselekmény nélküli mű, egy Skóciában álló házról szól. A könyvben az élet gyors múlása áll szemben a műben keretként használt tárgyak látszólagos állandóságával. Ez a mű hozta meg számára az igazi elismerést.
1928-ban adták ki legismertebb művét, az Orlandót, melynek hőse négyszáz évig él, előbb férfiként, majd nőként látja a világot. A önyv főszereplőjét a szerző szerelméről, Vita Sackville-Westről mintázta. A mű Nigel Nicolson szerint "a leghosszabb és legszebb szerelmes levél az irodalomban". Sally Potter rendezésében (1992) film is készült belõle.
Az 1931-ben megjelent Hullámok bár prózában íródott, s könyvnyi terjedelmű, inkább költői alkotás, semmint az epika körébe tartozó regény. A könyv alakjai valójában egyetlen személy vetületeiként jelennek meg, s az ábrázolás olyan távolságból történik, amilyenből az ember szemléli saját magát.
Woolf 35 éven keresztül dolgozott kritikusként a Times Literary Supplementnek. A lap, és az írónő köré a tízes években csoportosuló értelmiségiek Bloomsbury-kör néven váltak ismertté (Bloomsbury annak a londoni negyednek a neve, ahol az írónő lakott férjével). A körbe elsősorban saját prűd és ostoba korukkal szemben ellenérzéseket tápláló, azt kifigurázó értelmiségiek tartoztak: festők, közgazdászok, írók, költők. A kör az 1930-as évek közepéig radikális értelmiség egyik fontos és nagyhatású csoportja volt Londonban. A körnek rajta kívül még két híres meleg tagja volt: Duncan Grant festő és John Maynard Keynes közgaszdász.
Azonban hiába bontakozott ki egyre bátrabban tehetsége, Virginiát visszatérő depresszió- és migrénrohamok kínozták. A modern orvostudomány poszthumusz diagnózisa erre a túlérzékeny, szélsőségesen hullámzó és idegösszeroppanások gyötörte lélekre a bipolaritás. A bipoláris betegek jellegzetes habitusát tükrözik Virginia regényei is, csakúgy, mint rokoni és baráti kapcsolatai valamint házassága. S lelkiállapota szakértők szerint összefüggésben lehetett a még gyerekorában történt szexuális zaklatásokkal is, melyeket féltestvéreitől, George-tól és Gerald-tól kelett elszenvednie. Ugyanebben a betegségben szenvedett azonban unokaöccse, Quentin Bell is.
1940-ben bombatalálat érte londoni lakásukat és rodmelli kertjüket egyaránt. Gyenge idegrendszerét a történtek annyira megviselték, hogy öngyilkos lett: 1941. március 28-án a sussexi birtoka közelében lévő Ouse folyóba ölte magát, kövekkel megrakodva zsebeit. Életének végéről és halálának körülményeiről szól Az órák (2001) című film, melyben Nicole Kidman alakította az írónőt, és ezért a szerepért Oscar-díjban is részesült.
Válogatott irodalom:
Batchelor, John: Virginia Woollf. The major novels. Cambridge University Press, Cambridge – New York, 1991.
Bécs Ágnes: Virginia Woolf világa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980.
Bennett, Joan: Virginia Woolf. Her art as a novelist. ?, ?, 1964.
Blackstone, Bernard: Virginia Woolf. ?, ?, 1952.
Gál István: Virginia Woolf. ?, ?, 1941.
Gardner, Howard: Rendkívüliek. Kivételes egyéniségek. Mozart, Freud, Virginia Woolf, Gandhi portréi és „hétköznapi rendkívüliségük”. Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1998.
Hafley, James: The glass roof. Virginia Woolf as novelist. ?, ?, 1963.
Lelemenn, John: Virginia Woolf and her world. Thames & Hudson Ltd., London, 1975.
Quentin, Bell: Virginia Wolf. A biography. Hogarth Press, London, 1972.
Snaith, Anna: Virginai Woolf. Public and private negotiations. Palgrave MacMillan, Basingtoke – London, 2003.
Vilcsek Béla: A telített pillanat regénye. Tipp Cult, Budapest, 2006.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Virginia_Woolf
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Rbe/0/31924/1
http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/woolf/bevezeto.html
http://www.kirjasto.sci.fi/vwoolf.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Virginia_Woolf
http://www.online-literature.com/virginia_woolf/
http://www.frugalfun.com/vita.html