McKellen, Sir Ian
|
Teljes neve: Sir Ian Murray McKellen
Született: 1939. május 25.; Burnley, Lanchasshire, Anglia, Nagy-Britannia Szülei: Denis Murray McKellen (1905-1964) és Margery Lois Sutcliffe Testvére: Jean McKellen Nemzetisége: brit Foglalkozása: színész, filmszínész, forgatókönyvíró Művei: A Touch of Love (1969); Nagy Alfréd (1969); The Promise (1969); Priest of Love (1981); Zina (1985); A bőség (1985); Scandal (1989); Az utolsó akcióhős (1993); Little Joe balladája (1993); Az Árnyék (1994); Jack és Sarah (1995); III. Richárd (1995); Változások kora (1995); Bent (1997); Érzelmek hullámain (1997); Gods and Monsters (1998); Az eminens (1998); X-Men - A kívülállók (2000); A Gyűrűk Ura: A két torony (2002); X-Men 2 (2003); A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003); A bűvös körhinta (2005); Asylum (2005); A Da Vinci-kód (2006); X-Men: Az ellenállás vége (2006); Elvitte a víz (2006); Magneto (2007); Bűbáj (Iorek hangja; 2007) Orientációja: meleg |
    |
urray McKellen az egyik leghíresebb angol közéleti személyiség. Népszerű színpadi és filmszínész, Golden Globe-díjas forgatókönyvíró, aki nyíltan felvállalta melegségét, sőt az angol melegmozgalomnak is fontos alakja. Partnere volt kotábabn például Sean Mathias. Ennek ellenére a 181 cm magas, kék szemű és barna hajú színész a nők körében is mindig népszerű volt. 1990-ben lovaggá ütötték. Életére elkerülhetetlenül rányomta bélyegét a második világháború. Egy magazinnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy azért tudta viszonylagos higgadtsággal és nyugalommal megemészteni a szeptember 11-i terrortámadást, mert 4 éves koráig "acélfedél" volt a feje fölött, az volt az otthona az Angliát ért támadások miatt.
Erős keresztény családi háttérrel rendelkezett, hiszen mindkét nagyapja és apja is lelkész volt. Apja, Denis Murray McKellen (1905-1964) erső keresztény szellemben nevelte. Édesanyját Margery Lois Sutcliffe-nek hívták.
Gyermekkorában kezdett színészkedni, ösztöndíjat nyert a St. Catharine's College, University of Cambridge-be 18 évesen. Színházi karrierje hamar kiteljesedett még mielőtt köszönthették volna őt a filmvásznon is. Nevét azonban nem csak a sikeres színdarabokból és televíziós produkciókból ismerhette meg a világ. Aktivistája lett a homoszexuális mozgalmaknak és 1988-ban egy rádióinterjúban homoszexuálisnak vallotta magát.
Színjátszó karrierjét a Bolton Little Theatre-nél indította el. 1961-ben debütált színpadon és 1964-ben a West End-en. Főszerepben játsszott a Broadwayon a Bent-ben 1979-ben. 1990-ben főszerepben játszott a Londonban levő Nemzeti Színháznál. 2007-ben visszatért a Royal Shakespeare Companyhez.
Rendkívül sokoldalú filmszínész: a Shakespeare-feldolgozásoktól kezdve a lélektani drámákon keresztül a sci-fi-ig mindenféle filmben láthatta már a közönség. Filmes karrierje 1969-ben kezdődött, első szerepe a A Touch of Love-ban volt. Azóta több kasszasikerben vállalt szerepekkel vált széles körben elismertté. 1993-ban a Six Degrees of Separation-ban tűnt fel, 1995-ben a III. Richárdban játsszott, mely egyik legnagyobb szakmai sikerének számít.
McKellen 1998-ban a Gods and Monsters-ben szerepelt, melyért Oscar-díjra is jelölték. Ugyaenebben az évben játszott Az eminens című filmben, melyben egy volt náci háborús bűnöst alakított, aki egy középiskolai diákot (Brad Renfro) igyekszik behálózni. Legismertebb filmje az X-Men trilógia, mely az egyik legismertebb képregényfeldolgozásnak számít. McKellen a csapat első ellenfelét, a szintén mutáns Magnetót játsszotta. Egyik legsikeresebb filmes szereplése Gandalf megformálása A Gyűrűk Ura című trilógiában (képünkön), melyért Oscar-díjra jelölték. 2006-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve-életműdíjat kapott.
Ian McKellen főleg 1988-as coming out-ja óta amelegmozgalom fontos alakja. Tagja a legjelentősebb angol melegszervezetnek, a Stonewall-nak, s rendszeresen részt vesz a hazai és külföldi Gay Pride-okon is.
A sajtó előtt is felvállaja melegségét, és nem titkolja partnerét sem. 1964 és 1972 között Brian Taylor volt az élettársa, 1978 és 1988 között pedig Sean Mathias színházi rendező, író, színész és filmrendező. Ő rendezte 1997-ben például a Bent című filmben McKellent.
2007. január 5-én McKellen The Albert Kennedy Trustnak a védnöke lett, ez a szervezet a homoszexuálisoknak ad támogatást. McKellen azóta is a meleg mozgalom fontos alakja. Többek között a magyar Melegség és megismerés nevű programhoz hasonlóan brit iskolákban tart előadást arról, hogy a homoszexualitás nem ciki, és tolerálni kell a másságot. A meleg színész a homofóbia ellen küzd, és ebben már van némi gyakorlata, hiszen túl van már pár órán, amit ebben a témában tartott a gyerekeknek. Járt koedukált iskolába is és ott azt tapasztalta: egyáltalán nem diszkriminálták. "Felkértek, hogy kamaszoknak beszéljek erről a dologról, és ezekre az előadásokra a szülőket is meghívják".Az előadás vázát az képzi, hogy a színész mindenkivel megérteti, hogy mindannyian egy kisebbségi csoporthoz tartozunk. McKellen azt is említette, hogy lovaggá ütött már pár gyereket, akik ezt megérdemelték. Szerinte a kiskamaszok még a leginkább nyitottak, és nem annyira előítéletesek, mint a fiatal felnőttek.
2007 augusztusában pedig ő nyitotta meg a szingapúri első melegfesztivált. McKellen egy videoüzenetben köszöntötte az egybegyülteket, melegeket és szimpatizánsaikat a következőkkel: "Nagyon fontos, hogy a meleg emberek bárhol legyenek is, azonosuljanak másságukkal, vállalják önmagukat, pozitívan és szerényen, szégyenérzet nélkül. A világ többi része tudja, hogy Mi itt vagyunk, és azt is fogadja el, hogy nem megyünk sehova, itt maradunk, olyannak, amilyennek születtünk." McKellen rendszeresen szokott részt venni más Gay Pride rendezvényeken is, Londonban és Amerikában egyaránt.
Válogatott irodalom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ian_McKellen
http://www.tiscali.co.uk/entertainment/film/biographies/ian_mckellen_biog
http://en.wikipedia.org/wiki/Ian_McKellen
http://www.mckellen.com/life/per.htm
http://www.mckellen.com/
Erős keresztény családi háttérrel rendelkezett, hiszen mindkét nagyapja és apja is lelkész volt. Apja, Denis Murray McKellen (1905-1964) erső keresztény szellemben nevelte. Édesanyját Margery Lois Sutcliffe-nek hívták.
Gyermekkorában kezdett színészkedni, ösztöndíjat nyert a St. Catharine's College, University of Cambridge-be 18 évesen. Színházi karrierje hamar kiteljesedett még mielőtt köszönthették volna őt a filmvásznon is. Nevét azonban nem csak a sikeres színdarabokból és televíziós produkciókból ismerhette meg a világ. Aktivistája lett a homoszexuális mozgalmaknak és 1988-ban egy rádióinterjúban homoszexuálisnak vallotta magát.
Színjátszó karrierjét a Bolton Little Theatre-nél indította el. 1961-ben debütált színpadon és 1964-ben a West End-en. Főszerepben játsszott a Broadwayon a Bent-ben 1979-ben. 1990-ben főszerepben játszott a Londonban levő Nemzeti Színháznál. 2007-ben visszatért a Royal Shakespeare Companyhez.
Rendkívül sokoldalú filmszínész: a Shakespeare-feldolgozásoktól kezdve a lélektani drámákon keresztül a sci-fi-ig mindenféle filmben láthatta már a közönség. Filmes karrierje 1969-ben kezdődött, első szerepe a A Touch of Love-ban volt. Azóta több kasszasikerben vállalt szerepekkel vált széles körben elismertté. 1993-ban a Six Degrees of Separation-ban tűnt fel, 1995-ben a III. Richárdban játsszott, mely egyik legnagyobb szakmai sikerének számít.
McKellen 1998-ban a Gods and Monsters-ben szerepelt, melyért Oscar-díjra is jelölték. Ugyaenebben az évben játszott Az eminens című filmben, melyben egy volt náci háborús bűnöst alakított, aki egy középiskolai diákot (Brad Renfro) igyekszik behálózni. Legismertebb filmje az X-Men trilógia, mely az egyik legismertebb képregényfeldolgozásnak számít. McKellen a csapat első ellenfelét, a szintén mutáns Magnetót játsszotta. Egyik legsikeresebb filmes szereplése Gandalf megformálása A Gyűrűk Ura című trilógiában (képünkön), melyért Oscar-díjra jelölték. 2006-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve-életműdíjat kapott.
Ian McKellen főleg 1988-as coming out-ja óta amelegmozgalom fontos alakja. Tagja a legjelentősebb angol melegszervezetnek, a Stonewall-nak, s rendszeresen részt vesz a hazai és külföldi Gay Pride-okon is.
A sajtó előtt is felvállaja melegségét, és nem titkolja partnerét sem. 1964 és 1972 között Brian Taylor volt az élettársa, 1978 és 1988 között pedig Sean Mathias színházi rendező, író, színész és filmrendező. Ő rendezte 1997-ben például a Bent című filmben McKellent.
2007. január 5-én McKellen The Albert Kennedy Trustnak a védnöke lett, ez a szervezet a homoszexuálisoknak ad támogatást. McKellen azóta is a meleg mozgalom fontos alakja. Többek között a magyar Melegség és megismerés nevű programhoz hasonlóan brit iskolákban tart előadást arról, hogy a homoszexualitás nem ciki, és tolerálni kell a másságot. A meleg színész a homofóbia ellen küzd, és ebben már van némi gyakorlata, hiszen túl van már pár órán, amit ebben a témában tartott a gyerekeknek. Járt koedukált iskolába is és ott azt tapasztalta: egyáltalán nem diszkriminálták. "Felkértek, hogy kamaszoknak beszéljek erről a dologról, és ezekre az előadásokra a szülőket is meghívják".Az előadás vázát az képzi, hogy a színész mindenkivel megérteti, hogy mindannyian egy kisebbségi csoporthoz tartozunk. McKellen azt is említette, hogy lovaggá ütött már pár gyereket, akik ezt megérdemelték. Szerinte a kiskamaszok még a leginkább nyitottak, és nem annyira előítéletesek, mint a fiatal felnőttek.
2007 augusztusában pedig ő nyitotta meg a szingapúri első melegfesztivált. McKellen egy videoüzenetben köszöntötte az egybegyülteket, melegeket és szimpatizánsaikat a következőkkel: "Nagyon fontos, hogy a meleg emberek bárhol legyenek is, azonosuljanak másságukkal, vállalják önmagukat, pozitívan és szerényen, szégyenérzet nélkül. A világ többi része tudja, hogy Mi itt vagyunk, és azt is fogadja el, hogy nem megyünk sehova, itt maradunk, olyannak, amilyennek születtünk." McKellen rendszeresen szokott részt venni más Gay Pride rendezvényeken is, Londonban és Amerikában egyaránt.
Válogatott irodalom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ian_McKellen
http://www.tiscali.co.uk/entertainment/film/biographies/ian_mckellen_biog
http://en.wikipedia.org/wiki/Ian_McKellen
http://www.mckellen.com/life/per.htm
http://www.mckellen.com/