Rólam nagy vonalakban annyit, hogy egy huszonéveim elején járó srác vagyok, aki még tanulmányait folytatja. Történetem valahol előbújási történet is, de úgy gondolom, hogy maga a történet a fontos, ugyanis az emberre több veszély leselkedik, mint azt sejtené.
Sziasztok!
Beatrix vagyok, 16 éves. Egy szlovákiai kisvárosban lakom, nem messze a magyar határtól. És leszbikus vagyok. 14 éves voltam, amikor először voltam fiúval. Akkor azt hittem, mind a két nem érdekel. 12 évembe telt, mire ki tudtam mondani azt, hogy meleg vagyok.
Én ténylegesen 15 évesen jöttem rá, hogy leszbikus vagyok. Ha visszaemlékszem, ez sok érzést és gondolatot megmagyaráz kisebb koromból.
Helló, Richárdnak hívnak, 34 éves vagyok és Londonban élek. Fél éven belül tervezem, hogy visszaköltözöm az USA-ba. Szeretem a szexet, és én ki is mondom, hogy szeretem.
A fenti bölcsességgel szeretném elindítani az én történetemet, ezzel is csatlakozva - s egyúttal erősítve - az előbújtak táborát, s virtuális erőt nyújtani azoknak, akik még nem tették meg ezt a fontos lépést, vagy még csak a felismerés, önmarcangolás fázisában vannak.
Már évek óta tervezem megírni a történetemet. Még most is nehéz elkezdeni. Elöljáróban annyit, hogy próbálom megosztani a pozitív történéseket is, nemcsak a negatívokat. Bár jellememből adódóan az utóbbi jobban fog menni. Ezért elnézést kérek mindenkitől!
Furcsa, olvasom a történeteket az előbújásról, némelyik hasonlít az enyémhez, ami viharos volt, de az őszinteség, akarat, hit, erő, szerelem, szeretet mindenben segít.
Olvasgattam a történeteket, és úgy döntöttem, hogy én is megírom az én történetemet, hiszen ezzel is egy ritka alkalom nyílik arra, hogy beszéljek erről, és ha már ezzel könnyítek magamon, megérte.
Talán ez a történet hétköznapi a melegek világában, talán nem. Mégis, mikor rábukkantam erre a honlapra, és láttam az "előbújás" rovatot, éreztem, el szeretném mesélni az életem.
A nevem nemes egyszerűséggel Robi, aki idén immár a huszonötödik (esős) tavaszát éli meg. Amiért viszont ide írok most, az a melegségem.
Jelenleg úgy érzem magam, mintha az egyik rehabilitációs központ lelkisegély-csoportjának egyik tagja lennék.
- Gábor vagyok, 22 éves, és homoszexuális! Az a vicc az egészben, hogy igaz. 20 éves srác vagyok, és kb. 14 évesen döbbentem rá, mi a helyzet velem. Innentől kezdve jött az összeomlás, mert nem akartam magam elfogadni. A chaten viszont barátokra leltem, és meg tudtam velük beszélni mindent, innentől kezdve kezdett el javulni a helyzet.
Én egy 17 éves lány vagyok, egy jónevű gimnáziumba járok, és nem olyan régen mondtam el a 3 legjobb barátnőmnek, hogy mi is valójában a helyzet.
Valaki egyszer azt mondta: "Az élet egy nagy színjáték!" Még ha eredetileg nem is teljesen így szól a mondás, akkor is találunk benne mondanivalót. Hiába is tagadnánk, tetteinket nagyrészt az befolyásolja, hogy mit szólnak hozzá mások!
Úgy döntöttem, hogy csatlakozom az előttem lévő sorstársakhoz, és leírom eddigi életemet - mármint az előbújással kapcsolatban...
Sziasztok!
Én azt hiszem, hogy meleg lány vagyok. Már elég régóta tudom magamról. 15 éves voltam, amikor egyik este ültem a fürdőkádban, a barátnőmre gondoltam (szokás szerint), és egyszercsak azt mondtam: szerelmes vagyok XY-ba! Sziasztok!
Én még nem mondtam el senkinek, hogy meleg vagyok, de kezdem meggyőzni magam, ugyanis nem bújhatok el az elől, hogy boldogan éljek, "lángoló szerelemmel" valakivel, aki szintén meleg. Nos, az én előbújástörténetem viszonylag érdekes lesz, és egyelőre még elég hosszú idő áll előttem. Most 15 éves vagyok, leszbikus lányként - nem, nőként - élem az életemet.
|
Igaz történetekKategóriák
All
Archívum
June 2023
|