Budapest Pride 2008 szolidaritás

Kedves Szivárvány Missziósok!

Írhatnék a szabadságról filozófiai eszmefuttatásokkal megtűzdelve, de valószínűleg erről - vagy ennek hiányáról - ti sokkal többet tudtok, tapasztaltok.
És most úgy érzem, sokkal fontosabb leírnom azt, amit érzek.

Hetero nő vagyok, férjjel, 13 hónapos kisbabával. A tegnapi történéseket csak töredékesen követhettük. Várható volt persze, ami történt, de nagyon megrázott így is. Megijeszt, hogy olyan társadalomban élünk, ahol ilyen indulatok robbannak ki egyszerűen csak azért, mert valaki az, aki, és ezt vállalja. Ez alapvető joga mindenkinek. Csadorhoz és pucér hashoz, férfihoz és nőhöz egyaránt jogunk van mindannyiunknak. Mi nem vagyunk többségiek, mert heterók vagyunk. Senki sem többségi. Mindenki kisebbségi valahol. Az én személyemet, a családomat bántja az, aki a szabadság ellen fütyül. Engem is pont úgy arcul ütöttek tegnap, és a szeretteimet is.

Teljes szívemmel szolidarizálok veletek. A férjem is. A kisbabámat pedig olyan társadalomban akarom látni, ahol sem ő, sem más nem gyakorol nyomást embertársaira.

Szeretettel:
S.R.