Melegség és Megismerés program

A Melegség és Megismerés a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület közös iskolai nem-formális nevelési programja. A Labrisz 2000-ben, az Európai Unió PHARE Demokrácia Projektje támogatásával kezdett bele Melegség és Megismerés című projektjébe.

A program céljai

  • A fiatalok és tanáraik, nevelőik melegséggel kapcsolatos ismereteinek bővítése; tévhiteik, félelmeik eloszlatása.
  • A melegség mint identitás megjelenítése személyes élettörténeteken keresztül; érzékenyítés a meleg emberek problémái iránt.
  • A melegség mint társadalmi jelenség megmutatása, az ezzel kapcsolatos problémák számbavétele.
  • Pozitív attitűdök kialakulásának segítése; a megbélyegzés, kirekesztés elleni közös felelősségvállalás szükségességének tudatosítása.
  • Biztonságos környezetet teremteni, amely minden diák fejlődését szolgálja; minél többet eloszlatni azokból az előítéletekből, amelyekkel nagyon sokan a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberekre tekintenek. Olyan környezetet teremteni, amely tiszteletben tartja a tanulók sokféleségét, így a LMBT tanulókat és szüleiket is.
  • Segíteni a pedagógusoknak, hogy megfelelően tudjanak reagálni, ha valakit szexuális orientációja miatt csúfolnak vagy zaklatnak, s válaszolni és segíteni tudjanak, ha egy tanulónak ezzel kapcsolatban kérdései, problémái vannak.
  • Megismertetni a pedagógusokat a szexuális kisebbségekhez tartozó fiatalok számára elérhető segítő szolgálatokkal, hiszen gyakran előfordul, hogy a meleg diákok először tanáruknak tudják elmondani, ha így éreznek.
  • Felhívni a pedagógusok, a diákok és családjuk figyelmét a témával hitelesen foglalkozó szakirodalomra, forrásokra és szervezetekre.

A program leírása

A programban speciálisan képzett önkéntesek dolgoznak, sokuk pedagógus vagy pszichológus végzettségű. Két meleg felnőtt, lehetőség szerint egy férfi és egy nő vállalkozik arra, hogy beszélget a fiatalokkal a melegségről, saját történetén, életeseményein is szemléltetve azt, milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy meleg fiatalnak, felnőttnek, mit jelent a melegség a hétköznapokban. Maguk is megtapasztalták kamaszkorukban, mennyire nehéz megosztani bárkivel, ha az ember azt érzi, hogy meleg vagy leszbikus, milyen ellenségesnek tűnik az a közeg, amelyben az ezzel kapcsolatos kérdéseket, kétségeket senkivel sem lehet megosztani. Akkoriban nem tehették fel kérdéseiket, így egyedül kellett küszködniük velük. Mindannyiuknak évekbe telt, amíg elfogadták magukat. Ezek az évek megspórolhatók lettek volna, ha vannak mintáik, ha nem övezi ezt a kérdést hallgatás és tilalom. Egy 1995-ös amerikai felmérés szerint a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű diákok esetében négyszer nagyobb az öngyilkosság veszélye; a félelem, a kitaszítottság és az ezzel járó stressz miatt kétszer akkora a veszélye annak, hogy alkoholizálásba, dohányzásba vagy drogok használatába menekülnek.
A középiskolás fiatalok már elég érettek ahhoz, hogy a melegségről beszéljenek velük – hallanak a melegségről otthon, a televízióban, a társaiktól. Gyakran látnak olyan tévéműsorokat és filmeket, amelyekben melegeket ábrázolnak, sokszor eltorzítva, nevetségessé téve. A program célja az, hogy lerombolja a sztereotípiákat, s elérje, hogy a pedagógusok is részt vegyenek ebben a küzdelemben. Ha melegségről van szó, akkor nem szexről beszélnek. Nem szexuális felvilágosítást végeznek, hanem az előítéleteket oszlatják, amelyek a melegekkel kapcsolatban sok emberben élnek.

A beszélgetések egyszerre tartalmaznak didaktikus elemeket (pszichológiai, szociológiai fogalmak tisztázása, meleg jelképek, mozgalmak, egyesületek ismertetése) és személyes, szubjektív történeteket, nézőpontokat (lásd a mellékelt óravázlatot). Az órák párbeszédesek, kérdésfelvetőek, a hiteles ismeretek bővítését segítik, és nem céljuk a fiatalok meggyőzése, etikai és/vagy vallási nézeteik megkérdőjelezése. Céljuk viszont olyan fogalmak tisztázása, mint sztereotípia, homofóbia, hetero-, bi-, homoszexualitás, transzneműség, transzvesztitizmus, nemi identitás, nemi orientáció, szabadságjogok, coming out (előbújás).
Fontos része az óráknak a melegséggel kapcsolatos tévhitek és előítéletek (mint pl.: a homoszexualitás bűn, betegség, nem természetes állapot, társadalomromboló; egyesek „divatból” lesznek azok, a meleg férfiak mind nőiesek, a meleg nők mind férfiasak; a „buzizás” nem is bántó; a felvonulás provokáció stb.) megvitatása és eloszlatása, valamint pozitív attitűdök és a segítőkész magatartás előmozdítása a résztvevőkben. Sor kerül a érdekvédő szervezetek tevékenységének bemutatására, elérhetőségük megadására is.

Az interaktív foglalkozások 45 percestől a 3 órásig tartanak, ideális esetben legalább 1,5 órás, például:

  • középiskolákban
    • osztályfőnöki óra,
    • társadalomismeret, emberismeret vagy etika óra,
    • diák-, tolerancia-, egészségnap, iskolai napok,
    • diák-önkormányzati emberi jogi képzés keretében.
  • főiskolákon, egyetemeken
    • előadások, szemináriumok,
    • kari napok, szenzitivitás-tréningek stb.
  • egyéb alkalmakkor
    • emberjogi világnap
    • esélyegyenlőségi rendezvény
    • tanári továbbképzés
    • tantestületi értekezlet
    • LMBT fesztivál workshopja

Egy tipikus óravázlat

  • Bemutatkozás: Az előadók elmondják a nevüket, és néhány, általuk fontosnak tartott információt saját magukról, illetve a programról.
  • „Jégtörő” játék: különböző mozgásos hangulatoldó feladatok, amelyek azt is demonstrálják, milyen közös jellemzőik vannak az óratartóknak és a résztvevőknek.
  • Asszociációk, fogalmak tisztázása: A diákok már meglevő tudásának feltérképezése, az őket leginkább foglalkoztató kérdések beazonosítása.
  • Szabad beszélgetés a felmerült kérdésekkel kapcsolatban: A kérdéseket bármikor feltehetik a résztvevők az óra folyamán, de kérdés-válasz blokk is szerepel a kötetlenebb beszélgetésre.
  • A diszkrimináció formái: Közösen összegyűjtik, milyen formákban jelentkezhet a diszkrimináció általában, illetve specifikusan a melegek és leszbikusok esetében. Konkrét helyzetgyakorlatokkal, szerepjátékkal érzékenyítik a résztvevőket, hogy észrevegyék, hogyan lehet a melegeket diszkriminálni (családban, munkahelyen, médiában, utcán, iskolában: bántalmazás, kirekesztés, elbocsátás).
  • Mit tehetek én? - A diákok megbeszélik, milyen módokon lehet reagálni, ha azt látják, hogy valakit diszkrimináció ér (pl. csúfolódás, „szívatás”, verbális vagy fizikai megalázás, agresszió).
  • Hova fordulhatunk segítségért? - Segítő ill. jogvédő szervezetek elérhetőségeinek bemutatása.

A program történetének vázlata

Első szakasz

  • 1999. nyár: magyar önkéntesek San Franciscóban tanulmányozták az ottani oktatási programot.
  • 2000. április: a Labrisz Leszbikus Egyesület önkéntesei műhelybeszélgetéseken adaptálták a magyar viszonyokra az amerikai szakmai módszereket.
  • 2000. szeptember: postai körlevél 1300 iskola igazgatójához.
  • 2000 őszén: 7 iskolai meghívás érkezett, s ezalatt 26 órát tartott a csoport. Minden előadó kitér négy témára: előbújás, speciális nehézségek, hitelesség, sokféleség.
  • 2001: a Labrisz Leszbikus Egyesület támogatást nyert az Európai Unió Phare-Demokrácia Mikro Projektjében.
  • 2002. április: a Soros Alapítvány támogatásából megjelent a Már nem tabu tanári kézikönyv, amit hónapok alatt 70 intézmény rendelt meg.

Kezdeti visszhang

  • A programmal foglalkozott A Hét és a Fogadóóra, valamint 15 újságcikk.
  • 2000. december 28.: a Parlamentben egy MIÉP-es képviselő ill. Pálinkás József, oktatási államtitkár szerint a MM program „közelít a szexturizmust is szolgáló kerítéshez”.
  • 2001. január 29.: az MDF sajtónyilatkozatában támadja az MM programot, mondván: „a homoszexualitást idealizálja”.
  • Pokorni Zoltán, oktatási miniszter körlevelében nem ajánlotta a programot az iskoláknak.

Második szakasz

  • 2003. november: új önkéntesek képzése.
  • 2006. december: új önkéntesek képzése.
  • 2007. szeptember: a Szimpozion Egyesület hivatalosan is csatlakozik a programhoz.
  • 2007. szeptember: postai körlevél 1300 iskola igazgatójához.
  • 2007. október: e-mail kampány középiskoláknak.
  • 2007. december: „Beszéljünk a melegségről! – melegek az iskolában” médiakampány.
  • 2008. november: új önkéntesek képzése.
  • 2009. november: új önkéntesek képzése.

Médiaszereplés

Értékelés

A Melegség és megismerés program keretében eddig megtartott több mint 300 foglalkozás sikeres volt. Az első években inkább vidéki iskolákból érkezett meghívás, főleg szakközépiskolákból. Később budapesti iskolák illetve gimnáziumok is felfigyeltek a programra. Egyre több egyetemre és főiskolára sikerül eljutnia a projektnek, nagyon fontos a tanár- és a pszichológusképzés részvétele.

A megadott témakörökön belül a diákok kérdései irányították a foglalkozásokat, és a középiskolások többségben nyitottnak, elfogadónak bizonyultak. A foglalkozások után általában azt az érzésüket fogalmazták meg, hogy valóban furcsa, hogy nem találkoztak még olyan melegekkel, akik nyíltan beszéltek volna magukról; arról, hogy hogyan élnek melegként a társadalomban és szűkebb környezetükben, mikor jöttek rá, hogy melegek, és azt hogyan élték meg. Érdekes, és állandóan megjelenő kérdés, hogyan fogadta el őket a családjuk, és hogy miért gondolják fontosnak, hogy szó legyen a melegségről a családban, iskolában egyaránt.


A diákok véleménye, értékelő kérdőívek eredménye alapján

Minden foglalkozás után anonim értékelő kérdőíveket töltenek ki a részt vevők. Egy 2008-as, 208 középiskolás válaszadót értékelő szakasz eredményei alapján:

  • a programot 39% értékelte fontosnak, 17% nagyon fontosnak, 6% betiltaná
  • 49% ismert már meleget, 29% nem
  • az órát az őszinte, nyílt, nyugodt, felvilágosító, hiteles, oldott, magabiztos, humoros szavakkal jellemezték.
  • az órán előforduló témáknak a következőket jelölték meg: előítéletek, személyes történetek, szervezetek, rejtőzködés, házasság, gyermekvállalás, előbújás
  • 60%-uknak nem voltak előítéletei, 13%-nak igen
  • 90%-uk érezte úgy, hogy volt alkalmuk feltenni a saját kérdéseiket
  • 63% eddig sem ítélte el a melegeket, ezután sem fogja; 5% eddig elítélte, most kezdte megérteni


A leggyakrabban felmerülő tévhitek a diákok részéről:

  • sokan divatból lesznek melegek
  • a csapból is a melegség folyik, lassan már kötelező lesz
  • a melegfelvonulás többet árt az elfogadásnak, különben is: a heterók se vonulnak fel
  • meleg pár ne neveljen gyereket, mert a gyereknek apa- és anyaminta is kell
  • én toleráns vagyok a melegekkel, csak engem hagyjanak békén

Referencialista 2007-2010

Középiskolák

  • Békésy György Postaforgalmi Szki., Budapest
  • Bolyai János Gimn. és Kereskedelmi Szki., Ócsa
  • ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium,
  • ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, Budapest
  • Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., Budapest
  • Hajnóczy József Gimn. és Humán Szki., Tiszaföldvár
  • Közgazdasági Politechnikum, Budapest
  • Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest
  • Nagy László Ált. Isk. és Gimn., Budapest
  • Radnóti Miklós Közgazdasági Szki., Pécs
  • Xántus János Idegenforgalmi Középiskola
  • Waldorf iskolák: Fót, Pilisszentlászló, Budapest (Óbuda)

Főiskolák, egyetemek

  • Budapesti Gazdasági Főiskola
  • ELTE-PPK, Budapest
  • ELTE Bárczi Gusztáv Főiskola
  • Eszterházy Károly Főiskola, Eger
  • Wesley János Lelkészképző Főiskola